Aki izgult az Oscar díjkiosztón, és várta az aranyszobrok esését az Avatarnak, az gondolom csalódott egy kicsit. De sebaj, mert a film sikere töretlen, és ezt a Second Life-osok is érzik. Számtalan hely született, melyet az Avatar ihletett, és számtalan na'vi avatár készült el. Az egyik ilyenre látogattam el, mert kíváncsi voltam, mennyire sikerült a film hangulatát áthozni ebbe a környezetbe.

Választásom egy angol-német szerepjátékos SIM lett, melyen a szabályokat az Osiris CS alapján játsszák (ez megvásárolható az XstreetSL-en). Nem gondoltam volna, hogy a La Costilla SIM-en elhelyezkedő komplexum (SLURL: http://slurl.com/secondlife/La%20Costilla/145/122/1190) ennyire jóra sikeredett, hiszen a látvány egyszerűen fantasztikus.
Aki ideteleportál, először egy fogadóteremben találja magát, két bot irányította AMP fogad minket. Egy kis terembe be is fekhetünk egy olyan kapszulába, amin keresztül a filmben az Avatárunkat irányítjuk. Teleport után máris Pandorán találjuk magunkat. Hatalmas mező, gyönyörűen megtervezett növények, bár az állatok megtervezése nem éppen sikerült tökéletesre. Azt még nem próbáltam ki, hogy a fákon lehet-e ugrálni, de szerintem nem lehetséges, ahhoz túl kicsik. A vízesés és a tó fantasztikus. Sajnos bansheeray-ekkel nem találkoztam, bár ki tudja, lehet, hogy a boltokban már azok is kaphatóak.Ezután a boltba ugrottam el, és mindenfélét, amiket a filmmel kapcsolatban lehet találni, meg lehet vásárolni. A bolt kialakítása a filmbeli környezettel tökéletes, ennél jobban nem is lehetett volna megcsinálni.
Sajnos a helyszínen csak botokkal találkoztam, de a fogadóteremben csak egy kicsit kellett várakozni, és két srác meg is jelent. Az egyik gyorsan át is öltözködött na'vinak, így megcsodálhattam, mennyire jó az avatár. Egyértelmű: a mozdulatok teljesen olyanok, mint a na'vik mozgása a filmben. Viszont azt hiszem, nem 4 méter magasak, bár nem álltam melléje, hogy lemérjem, kétszerakkorák-e, mint én.
Egy szó mint száz: érdemes ellátogatni ide, és körülnézni. Talán játszani is lehet, mert klánok tábláját is láttam a helyszínen. De ennél mélyrehatóbban kell vizsgálódni egy szerepjáték esetében, amire nekem sajnos nincs időm.

Vannak dolgok, amiktől egyszerűen kiver a víz. Ilyen pl. a karácsonyi és téli ünnepek körüli hűhó, amikor szinte mindenhol télapót, fenyőfát és ajándéközönt lehet találni. Ilyenkor mindenki meg van őrülve. Nehogy azt higyjük, ez SL-ben sincs másként, csak itt inkább az ajándékkészítők szoktak megőrülni...
Tudom, nők napjára nem kerestem semmilyen olyan dolgot, ami SL-ben megjelenik - de gondolom, virágot készíteni vagy venni akárhol lehet, vagy akár ékszert is. Viszont maga az SL úgy üdvözölt tegnap, hogy jön Szent Patrik napja, és nézzem meg ez alkalomból ezt a linket.
Szent Patrik napjáról annyit tudok, hogy ez egy ír ünnep, ilyenkor a koboldokat ünneplik, és sört isznak, meg sok szerencsét kívánnak egymásnak. Meg annyit tudok még, hogy Amerikában is megünneplik, mégpedig úgy, hogy a folyót is átszínezik zöldre. Ezt, és az akkori felvonulást, amikor mindenkin van valami zöld, szívesen megnézném élőben. De kíváncsi voltam, milyen ez az SL-ben...
Bár ne tettem volna. A Destination Guide ugyanis egy helyre vitt (SLURL: http://slurl.com/secondlife/Elizabeth%20Town/197/205/1002), ahol minden kacat - szó szerint - ezzel az ünneppel kapcsolatos. Van itt hatalmas aranyérme kupacok, amiket szivárvány köt össze, amikből hatalmas aranyérmék ugrálnak ki, amikre rá lehet pattanni. Van egy hatalmas üst, amire aranyeső hull. Van egy-két pihenő hely, ahol elméletben beszélgetni lehet. Van két olyan aranyrúd kupac, amin koboldtáncot lehet járni (de nehogy azt hidd, hogy egyedi a tánc, mert egy-két bulin ugyanezt jártuk üveges táncként). Lehet inni sört a hordókból. Ami pedig még szembetűnőbb: a talpalatnyi helyen boltok, ahol mindent az ünnep ihletett, de semmi újdonság, semmi egyedi nincsen benne, és drágább, mint kellene.

Ez a hely az Magyar Követség korai időszakára emlékeztetett, amikor a hely csak egy Túró Rudi és Unicum automatából állt. Érdekes, hogy bármiből lehet olyan helyet csinálni, ahol a cél az, hogy minél egyszerűbb alkotásokat csináljunk, hogy minél több kacatot próbáljunk meg rásózni az emberekre. Nem látom, hogy lenne legalább egy egyedi ötlet az egészben. Nem így kellett volna hozzáállni ehhez az ünnephez, mert még ezzel a hellyel sem lettem közelebb a kérdéshez: mi ez a Szent Patrik nap, miért ünneplik meg Írországban, mi köze a koboldokhoz és miért ünneplik meg Amerikában is. Ezzel kapcsolatban lehetett volna egy jobb helyet is készíteni, de az alkotó célja nem a tájékoztatás volt, hanem az emberek lehúzása...

Írta: Hera Poliatevska

Örömmel fogadtam el azt a meghívást, amit egy Snake nevű, Second Life-ban élő magyar avatartól kaptam: egyrészt tréninget és tanácsadást ajánlott nekem a CCS harci system használatához; másrészt felajánlotta, hogy megmutatja, hol él: a City of Lost Angels néven ismert régióban, a CCS harci rendszer szülőföldjén, ahol a rendszert kidolgozták; ahová a mai napig magas látogatottsági arányban gyűlnek a harci összecsapásokra, klán-háborúkra, vagy ennél is dark-osabb, kegyetlenebb szórakozásokra vágyó szerepjátékosok.
SLURL: http://slurl.com/secondlife/Lost%20Beach/218/129/53


A CCS harci rendszer nem volt teljesen ismeretlen számomra: a HUD alapú, internetes adatbázissal működő ingyenes rendszerbe korábban beléptem már, hogy kipróbáljam; a kezdő csomaghoz még ingyen fegyverek is szerezhetők, és a Second Life-ban sokfelé találni olyan szerepjátékos régiót, ahol CCS működik. Ezek gyakran fantasy vagy dark / gothic témájú, középkorias vagy a lepusztult jövőben játszódó helyszínek, ahol a legfurább fajok jöhetnek szembe a látogatóval, démontól a cyborgon át a farkasemberig, és ahol a játékosok általában klánokba, csoportokba szerveződve harcolnak vagy konspirálnak egymás, vagy más klánok ellen.

A City of Lost Angels régió (CoLA, az első nagy CCS régió) különösen részletesen kidolgozott városrészeivel, frakcióival, az itt élő sokféle fajjal talán a legvonzóbb lakóhely egy CCS harcos számára, és ugyanakkor talán a legtapasztaltabb, „legidősebb” CCS szerepjátékosok is itt élnek. Bár a látszat (és a valóság is) általában az, hogy ezek a régiók combat-központúak, és mintha mindenkit csak a harc, az akció érdekelne, valójában zajlik itt szöveges szerepjáték is, mint az pl. ennek a CoLA-őslakos démon-avatarnak a blogjából is kiderül. Snake beregisztrálása óta, közel öt hónapja él a CoLA-ban. Kezdettől fogva a combat érdekelte, köszönhetően szintén magyar „trénerének”, aki először megmutatta neki a Second Life-ot aki megtanította a CCS használatára, és aki szintén CoLA-lakos. Szűkebb lakókörnyezetükben szinte apró magyar szigetként élnek hárman a házaikban, egymás szomszédjaként, egy neko klán területén, állandó potenciális átmenő támadások kereszttüzében – bár ezt ők, gondolom, egyáltalán nem bánják.

SL-beli életük – legalábbis a CoLA-ban – folyamatos harci készenlétben vagy vadászattal telik, miközben jut idő a lazulásra és a barátságos tréningekre is. Amíg Snake vendége voltam, egész idő alatt folyamatosan figyelte-radarozta a környéket, hogy kiszúrja a lehetséges hirtelen támadásokat. Habár ezzel főleg a vendégét védte, hiszen mindhárman magas szintet elért CCS harcosok már, és – különösen, ha együtt vannak – nehéz lenne legyőzni őket.


Az élet a CCS régiókban azonban nem csak a fair play harc szabályai szerint zajlik. Snake elmondása szerint például a klánok hajlamosak túlságosan komolyan venni a szerepüket: létszámuk növelése érdekében nem riadnak vissza a zaklatástól, zsarolástól sem; a belépésre rávett klántagoktól pedig olyan feltétlen engedelmességet követelhetnek, amely már túlmegy a békés közmegegyezéses szerepjáték határain. Aki kilép, vagy nemet mond, akár retorziókra is számíthat; a klánnak megvannak az eszközei arra, hogy az „árulót” ellehetetlenítse a régióban.

Éppen ezért nem tanácsos hosszú ideig magányos játékosként kóborolni a CoLA utcáin. A csoporthoz, szervezethez, baráti társasághoz tartozás egyben védelmet is jelent. A CoLA-ban uralkodó farkastörvények ellenére – vagy éppen ezért? – a régió rendkívül népszerű, nagyon látogatott, és valóban megadja a játékosnak az állandó veszélyérzetet, a Sin City-fílinget, a napi túlélésért való küzdelem élményét.

Kipróbáltam a Java támogatást is, és csalódott voltam ebben a tekintetben: sajnos nem támogatja. Kár érte, de már annyira nem zavaró, egyre kevesebb honlap használja már.
Valóban ugyanazt látjuk, amin éppen a felületen megy, de ez biztonsági okokból is elég érdekes lesz. Át is tudják venni az irányítást! Tehát vigyázzatok: XStreetSL-be csakis HUD-on keresztül lépjetek be! Még szerencse, hogy a jelszavakat és a cookie-kat nem őrzi meg a kliens...
Sajnos a Youtube filmekkel kapcsolatban már tapasztaltam, hogy a teljes képernyőre váltás nem azt jelenti, hogy a kocka teljes felületén jelenik meg a film, hanem új ablak nyílik fel, és úgy jelenik meg teljes képernyőn. De nem honlapok esetében (MP3, MP4, képek, MOV-ok) is működik a dolog.
A másik, a felület programozhatósága. Lindenék tudják, hogy ez a kérdés egyből fel fog merülni, és bizony kidolgozták az LSL-ben a Shared Media programozhatóságát. Csak szépséghiba, hogyha a kliensben nem automatikusra van állítva a média elindulása, akkor bizony nem fog egyből megjelenni a Share Media, ahhoz a felületre kell kattintani. Ha pedig Touch funkcióval van ellátva a kocka, a kockára történő kattintás ugyanazon a felületen nem fog működni, mert a Shared Media az elsődleges (kis menüben azért elérhető a Touch funkció). Érdemes tehát egy szép sablon texturát készíteni a következő szöveggel: "Click me to see media"...
A felület tehát programozható, azaz a felület irányítható ÉS lekérdezhető. Ez azt jelenti, hogy az LSL és a HTML-PHP-Flash az felület aktuális URL-jén keresztül összekapcsolható. Az objektum scriptjében beállítható, hogy időnként figyelje az aktuális URL-t, és a megfelelő címre reagálhat.

Ez mennyire terheli meg a rendszert? Mint tudjátok, sok-sok probléma van az SL-ben a laggal. A rádiók szerencsére nem nagyon terhelik a rendszert, mert az szerencsére külön csatornán megy. De ha mozit akartunk nézni, a lassabb gépek iszonyatosan belassultak, és az egész kezelhetetlenné vált. Az SL2-nek viszont van egy rém erőszakos tulajdonsága: mindenféle Media automatikusan elindul, ha a beállításoknál be van pipálva. Így egyből fogad minket a rádió és a mozi is, meg a Shared Media is. Ha viszont kiszedjük a pipát, akkor mienk az irányítás.
A kérdés tehát egyszerű: érdemes kiszedni a pipát? A válaszom: igen! Képzeld el, mi lenne, ha ellátogatnánk egy olyan földre, ahol minden csupa média felület. Egyrészt egy jó ideig megmozdulni se tudnánk, és rengeteget kell várni, mire betöltődne az összes weboldal. Sőt, úgy vettem észre, hogy már két embernél is iszonyatosan belassul az oldalak betöltődése - egyedül olyan szépen működött, de Vic-kel végzett közös teszt folyamán komolyan elszomorodtam. Ennél a felületnél még az alap UPC Fiber Power is gyengének számít.
Reális ez a lagveszély? Bizony reális, mert az SL lakói imádnak minden újítást. Emlékszem arra a sokkra, amikor bevezették a Voice szolgáltatást, egy darabig örültünk neki, aztán lassúsága miatt én már automatikusan kiszedem a pipát a Voice-nál :D Hát úgy tűnik, a Media is erre a sorsra jut nálam...
Végezetül Torley Linden videóját mellékelem, hogyan kell a Shared Media-t használni:
illusztráció: http://www.henryjenkins.org

Az egyik a két új skinréteg, a Tattoo-s és az Alpha Mask kapcsán jutott eszembe. Korábban láthatatlan prímekkel kellett vacakolni, csak mert a magas sarkú cipőkkel állandóan csak a baj volt. Nos, az Alpha Mask segítségével ez is megoldható lesz, és nem lesz probléma amiatt, hogy a cipő sarkánál a padló kissé fura.
Az Alpha Mask másik felhasználhatósága - és még mindig nem a furryknál tartok - hogy műkarok segítségével asszimetrikus lehet az öltözékünk, és nem kell aggódni amiatt, hogy a műkar alatt látszik a valódi kar is.
A Tattoo segítségével most már viselhetünk igazi maszkokat, eljött az ideje az igazi karneváloknak. Talán még a KISS is megelevenedhet így, LOL. De olyan szakállakat is lehet csinálni majd, hogy csak felveszed a Tattoo-t, és nem kell a skin váltanod alatta...

A Shared Media lesz a legdurvább. Olyan termékek fognak kerülni a piacra, ahol a webprogramozók fognak profitálni. Újságok, honlapok, stb.
Ha LL scriptekkel meg lehetne valósítani, akkor vissza fognak térni a játékgépek is. Tételezzük fel, hogy készül egy olyan honlap, ahol a prímre kattintva elkészít egy accountot, melyben már ki van töltve a felhasználói neved, és a jelszavadat te határozod meg, és az ID-del fog azonosítani. Befizetsz egy összeget, és játszol valamilyen játékkal. A legtöbb pontot elért játékos pedig megnyeri a befizetett összeget, minusz a commissionnel.
Mondanom sem kell, hogy ezzel a megoldással az XStreetSL-t be tudod vinni a boltodba, a vásárló onnan is válogathatnak akár :D De akár Facebook-ozhatsz is vele, vagy Twitterezhetsz is SL-ben.
De a DJ-k számára is van ötletem. Ma már vannak olyan honlapok, ahova a webkameráddal élőben közvetíthetsz. Képzelhetitek: hatalmas kivetítőn magát a DJ-t láthatod élőben! Vagy élőzenés koncerteknél láthatod az énekest.

Hirtelen ennyi, de néhány dolgot hiányoltam már így is. Biztos vagyok benne, hogy ezeket is be fogják hamarosan vezetni. A Second Liferól eddig is azt mondtam, hogy ez egy 3D-s webkettes alkalmazás. Miért nem lehetett volna egy 3D-s Facebook-ot csinálni belőle, Dashboarddal, ahova üzeneteket írhatsz fel, amit a barátaid olvashatnak. Így pl. reklámozhatnád ingyen az új termékedet, vagy a bulidat. Sokkal több értelme lenne az Ismerősöknek, és nem kötelező nézni, mert ha akarod, egyszer sem nézed meg.
Miért nem lehetett volna megoldani, hogy teljes fúzióban legyen a Second Life és az XstreetSL? Hogy nem kell befizetni egy terminálba, csak azért, hogy a honlapon vásárolhass, hanem közvetlenül a L$-ből vásárolhatsz. Az XStreetSL elérhető lenne a Second Lifeból is, így nem kell külön böngészőt megnyitni.
Nem próbáltam ki, hogy megcsinálták-e, de szerintem nem. Akinek mondjuk lenne 3D-s szemüvege (piros-kék anaglif szemüveg), akkor egy-két kattintással ez is elérhető lenne. Így látnád a mélységeket, és igazi 3D lenne az SL...

Agymenés vége...

Korábban Princess már említette, hogy új kliens várható. Vártuk, vártuk... Közben újabb és újabb kliensek jöttek ki, némelyiket - így az Emerald alternatív klienst - meg is szerettük.
A napokban jött ki a 2.0-ás Viewer, és sok tesztelő belevágott a feltelepítésébe. Atthosz közben jelezte, hogy még nagyon instabil az új kliens, de ugyan kit érdekel ez... hát belevágtam.

Úgymond vártam a sokkhatást, és belépéskor meg is kaptam - egyből kivágott a kliens. Persze, eszembe juthatott volna az, hogy a portot be kéne kapcsolni, különben a tűzfalam akadékoskodni fog, és biztonság kedvéért a grafikai beállításokat is minimálisra csökkentettem, meg a Voice hangerejét is letiltottam (ez van a megszokott pipa helyett): így elég sokáig tudtam bent maradni, de azért kivágott mégegyszer. Ez alatt az idő alatt volt időm keresgélni a régi dolgokat, és eléggé meglepő dolgokat találtam.
Nekem nagyon bejön a fekete kliens. Körülbelül ezt vártam azok után, ahogyan a Second Life honlapja megváltozott. Tetszik az is, hogy nincs telepakolva a kliens menüpontokkal, alsó gombok is kevesebbek, bár nem nagyon értettem, miért kellenek azok a gombok, amelyekkel egérrel is irányíthatod az avatárodat. Tetszenek az oldalsó piktogrammok is, bár az első belépéskor a teljes oldalsáv eléggé zavaró volt, de szerencsére elrejthetők. Az újabb sokk a levélikon megjelenése volt, hiszen volt egy-két IM-em is, ez az ikon jelzi, hány üzenetet kaptál. Tetszik az is, hogy a csetelés modernebb kinézetett kapott: azaz aki hozzászól, annak a profilképét is látjuk. Tetszik az is, hogy végre leszakadt az SL a süti-menütől, egy sokkal egyszerűbben kezelhető kis-menü jelenik meg helyette...
Elsőként a lejátszót kerestem, és nem találtam. Annyira megszokott volt, és kerestem oldalt, alul, mindenhol, egészen addig, amíg meg nem találtam a PLAY gombot a jobb felső sarokban. Itt tudtam csak kikapcsolni a zenét, ami a Jolly Rogerben tombolt. A mellette lévő hangszóró gomb is meglepett, ugyanis csak a Mastert képes állítani, a bővebb beállításoknál egyből a Beállítások jönnek be. A PLAY gomb ennél több meglepetést okozott: ugyanis egy újabb ablak bukkan fel, amiben beállíthatod, hogy te mit kívánsz hallgatni. A médiatámogatás eddig is érdekelt, de itt beállíthatod azt is, hogy melyik föld zenéjét kívánod hallgatni, sőt: melyik társad zenéjét kívánod hallgatni. Ezek után már kíváncsi vagyok, mit is tud az új Second Life, mert ez izgalmasnak tűnik...
Ezután a megszokott funkciókat kerestem. Nagyon nehezen, de megtaláltam a mini-map szolgáltatást, megbújt a World menüben. A profilnál is hümmögtem, hogy a többi oldal hova lett - pl. a kedvenc helyek. Na, ezt is megtaláltam később, hiszen elsőként azt várja el tőled, hogy töltsd ki a profilodat. Sok funkciót nem ott találtam, ahol megszoktam, így pl. a kép-animáció-hang feltöltése ott van, ahol megérdemli, vagyis az Inventoryban. A Contacts gombok is érdekfeszítőbb így, hogy jobboldalt van, ott, ahol megérdemli. Meglepett az is, hogy a Landmarkokat külön ki vannak szedve, így jobb szerintem. Sőt, a ruházat is külön gombot kapott!
Több tesztelést még nem csináltam, ehhez több időt kellene vele foglalkoznom. Sajnáltam, hogy a magyarítás nincs hozzá, és mivel Princess már nem foglalkozik az SL-lel, gyanítom, hogy nem is lesz. Vagy az is lehet, hogy már készen van, csak még a BÉTA verzióban nincs benne?
De máris látom, hogy merre kéne tartania a Second Life-nak, hogy mivé kéne fejlődnie...
A hivatalos blogot olvasva még meglepőbb dolgokat találtam, és utána is néztem. Az Alpha Mask nem más, mint a láthatatlanság maszk! Így elrejthedet a teljes testedet, hogy ne kelljen lekicsinyíteni csak azért, hogy furry légy! Ezt szerintem minden nem-emberi avatárnak a kedvenc funkciója lesz. Az újabb újítás egy plusz skin, a Tattoo skin, amivel még az arcodon is lehetnek tetkók, és nem kell alsónadrágként, meg a jóég tudja hogyan viselni a tetkókat. Azt hiszem, a maszkok ideje jött el... A másik újítás talán az új segítség lesz: hiszen az eddigi segítségek nem túl sokat értek...
A Shared Media is érdekes újítás. Eddig csak egy webrádiót, egy videót, vagy egy egyszerű honlapot lehetett bevinni a földekre. Úgy tűnik, az SL2 ebben is nagyot kíván dobni, mert komplett honlapokat lehet behozni vele az SL-be. A Flash támogatásnak köszönhetően nagyon durva dolgokat lehet behozni egyszerű felületeken - például nagyon komoly játékokat. Képzeld el, hogy bent a Second Life-ban képes leszel böngészni, és nem a beépített böngészővel, hanem a TV-n. Linkekre kattinthatsz, Youtube-ot nézegethetsz. Ha mindez nem lenne elég: állítólag ugyanazt fogod látni, amit a többiek, így akár moziélmény is felépíthető lesz (végre). Most jön a plusz poén: ehhez nem kell földtulajdonosnak lenned, mert a médiát nem a földnél kell beállítani, hanem a prím szerkesztésekor a Textura oldalon. Így egy prímre annyi weboldalt tudsz rakni, ahány oldala van!
A kliensről videókat bővebben a Second Life Youtube csatornáján láthatsz. Természetesen én is fogom tesztelgetni az új SL-t, és tapasztalataimat meg fogom osztani veletek...

Illusztráció: Second Life

A Second Life az egyik legnehezebb alkalmazás, amivel valaha is találkoztam. Nem egyszerű elkezdeni, nem egyszerű elmagyarázni, miért is jó. Bár mindenki megpróbálja, mégis gyakran hallom vissza a játék kifejezést az emberektől és nagyon ritkán azt, hogy rengeteg felhasználási lehetősége van, csak bele kell látni a mélységekbe.
Aki belekezd az ismerkedésbe, gyakran azt se tudja, merre kapaszkodjon. Haja az egekig mered, amikor kóborolni kezd. Elsőként azzal szembesül, hogy a lag miatt sokszor mozdulni nem bír - más játékokban legalább lehet mozogni is, könnyedén. Amikor lassan töltődnek be a tárgyak, azt hiszi, ez valami bug. Ha még ráadásul sok félkész helyet lát, akkor meg azt hiszi, ez az egész még béta állapotban van. Amikor meg keresi a küldetéseket, döbbenten veszi észre, hogy sehol sem talál... nincsenek küldetések! Bár a Linden kiépített Tutorial szigeteket a kezdőknek, valamint ha regisztráláskor választott egy Community-t, az ottani közösségek tagjai kiépítettek küldetés-helyszíneket, de ezek befejezése után továbbra ott áll mindenféle cél nélkül a felhasználó.

Az ilyen sokkok hatására nem tudja, mihez kezdjen, és háromféle döntést hoz. Az egyik döntés az információk falása. Nagyon kevesen csinálják ezt, pedig ez lenne a legjobb út: a küzdés és a sikerélmény egyre jobban beleivódik a "játékosba", és ad egy alapot arra, hogy dönthessen a további céljairól. Alapot arra, hogy mihez kezdjen a Second Life-ban.
A másik döntés a feladás. Ilyenkor szidja ezt a félkész béta játékot, és gyorsan le is telepíti, másnapra már el is felejti.
A harmadik féle döntés a kérdezgetés. A legtöbben ezt az utat választják, és vannak, akik segítenek is. A Second Life-ba szerelmes felhasználók ezrei állnak a kezdők rendelkezésére, hogy Mestereik (angolul Helper) legyenek a Kezdőknek (angolul Newbie). Sokan hivatásuknak tekintik az SL népszerűsítését.

A számomra legjobbnak tartott módszer tehát az információk bújása. Kedvenc mondásom, hogy bújd a slhungary.hu és a blog.second-life.hu cikkeit és írásait, és ha nem találod a választ, akkor is ott a barátod, a Google...
De ha ennél gyengébb vagy, akkor még mindig ott a kérdezgetés. Magyar közösségek, klubok várják az újoncokat, az új arcokat, hogy tanítsák az érdeklődő magyarokat. Vannak magányos magyar segítők is, akik bármilyen kérdésre válaszolnak, ha tudnak.

Amennyiben pedig küldetések kellenek - célok, amiket meg kell tenned az előbbre jutás kedvéért, arra is van módszer. Blogok ezrei alapulnak a Second Life-on, melyeken helyek ismertetőit láthatjuk. Nincs más dolgunk, mint a saját szemünkkel megnézni azokat, amikről olvasunk.
Mostantól kezdve az SLHungary Magazin küldetéseket is fog tartalmazni. Jobboldalt fent fogsz találni egy heti küldetést, melyet bárki végrehajthat, ha akar. A feladat végrehajtása közben született élményeidről írhatsz röviden a Vendégkönyvbe, vagy a scandal.douglas[kukac]gmail.com címre. A legjobb élménybeszámolót természetesen a Magazinban megjelentetem.
Az első küldetés március elejéig tart. Mivel itt a hétvége, ezt szerintem elég könnyű lesz végrehajtani.

Írta: Hera Poliatevska

A Second Life-ban sok sportjáték-szimuláció működik; az egyik legelterjedtebb ilyen az En Garde! vívójáték, ami meglepően sikeresen szimulál egy párbajtőr összecsapást két fél között. A játék pályája szerte a griden sok helyen megtalálható, az arra járó avatarok számára a használata ingyenes, gyorsan megtanulható – csak egy vívópartner kell hozzá.
Az En Garde! eredetileg egy RL kártyajáték, amelyet a Procyon Games nevű Second Life-beli játékgyártó vállalkozás adaptált SL-re. A játék egy HUD és egy ingyenes tőr viselésével játszható: a HUD kiosztja a játékosok lapjait a pakliból, és mutatja a két fél közötti lépés-távolságot; a párbajozók pedig lapjaik szám-értéke szerint lépnek előre-hátra és az adódó lehetőségek szerint támadják meg egymást, különböző erősségű támadás-variációkkal (a kártyák összekombinálhatóak egymással). A játék pályája a HUD mellett a részletes szabályokat is tartalmazza notecard formájában.
A fentiek alapján valószínűleg egy unalmas gondolkodós passziánsznak tűnhet az En Garde. Meglepően nem az: élvezetesen adja vissza az akciózás, a sikeres „tus” vagy a parírozás örömét, a taktikázás feszültségét, az ellenfél egyéni játékstílusának kifigyelését, sőt, a haladóbbak már a blöffölés és a csapda-állítás szépségeit is átélhetik benne.A játék egyik legnagyobb előnye – mint sok más sportnak SL-ben – az, hogy társas tevékenység: ismeretségek, sport-barátságok köttethetnek a pályán egymás ellen küzdve; bajnokságok szervezhetőek rá; sőt, az En Garde arra is alkalmas, hogy szerepjátékos környezetbe és szituációkba is beépüljön – használják is jó pár roleplay régióban. (Sokszor azt is gondolom, bár egyes avatarok egy jó kis En Garde! párbajjal tennének pontot személyes konfliktusaik végére, mint az régebbi évszázadokban szokás volt és működött. J)
Az angolul nem elég jól értő érdeklődők számára a játék magyar nyelvű notecard leírással is elérhető a Hungaria (SLURL: http://slurl.com/secondlife/Hungaria/168/88/23) simen, ahol a pálya bárki számára nyitva áll, és ahol könnyen találhatóak magyarul beszélő ellenfelek is.

Előző bejegyzésemben megemlítettük a Fake Show-kat. Most sem magamat akarom fényezni, hanem a legnagyobbakat :D

A U2inSL project a legelső Fake Show, ami tulajdonképpen bekerült az SL történelmébe. Nekik köszönhető az, hogy számtalan személyt elkezdett foglalkoztatni az a gondolat, hogy az SL-ben kéne prezentálni mindenféle együttesek koncertjeit. Ezeknek a show műsoroknak az értéke nem ér fel az Life Show-k értékével (ahol élőben énekel vagy zenél valaki), de akkor is figyelemreméltó, amit csinálnak.

Miközben a legtöbb Fake Show nem törekszik a 100%-os hasonlóságra, addig a U2inSL 100%-os hasonlóságra kíván törekedni - azaz olyan szintű koncertet adni az SL-ben, mintha maga a banda lépett volna be az SL-be. Profizmusukat az is fényezi, hogy emiatt párhónaponként 1x adnak koncerteket. Ezalatt az idő alatt tökéletesítik a technikájukat, újabb technikákat vetnek be.

Én eddig kétféle koncertjüket láttam, a Vertigo koncerteket és az Elevation koncerteket. Ám miután az U2 az új albuma után ismét aktivizálta magát, már ők is a 360° koncerteket adják.

Mit kell tenni, hogy részt vegyél egy U2inSL koncerten? Elsőként is csatlakozz a U2inSL csoporthoz, és figyeld a híreket. Amikor megkapod a csoport üzenetét, melyben elmondják, mikor lesznek a koncertek és hol (egy napot tartanak az amerikaiaknak és az európaiaknak). Ha sikerül bejutnod a koncertre - méghozzá nagyon korán, mert hamar megtelik a helyszín - akkor lehet örülni, hiszen a legújabb, eddig még DVD-n sem kiadott koncert élményét élvezheted a Second Life-on keresztül (megjegyzem, régen jelentkezni kellett a koncertekre és kisorsoltak, de nagy eséllyel bejuthattál, ha időben jelentkeztél. Köszönet Bubucnak a frissebb információért).
Azonban figyelmeztetlek egyvalamire: amennyiben nyugalmat szeretnél magadnak a koncerteken, az összes prímcuccot le kell venned, hogy csak a csupasz ruházatod maradjon. A viselt prímcuccok ugyanis lagot okoznak, még akkor is, ha semmilyen scriptet nem tartalmaznak. Az együttes szervezői erre különösen vigyáznak, mivel a Security-nek nincs más dolga, minthogy figyelmeztessék a koncertet hallgatókat, hogy vegyék le a prímcuccaikat a megfelelő menüpont alkalmazásával, és amennyiben ezt nem teszik meg, vagy még balhéznak is, akkor kidobják a koncert helyszínjéről.
Tehát ha elmész egy U2inSL koncertre, előtte kattints magadra jobb egérgombbal, válaszd ki a Take Off menüpontot, és utána a Detach All menüpontot.

illusztráció: Nyna Slate

A Second Life-ban kétféle koncerteket adnak. Az egyik a Fake Show, melyben jómagamnak is része volt - itt belebújsz egy ismert zenekar vagy énekes bőrébe, és a koncertjeiket játszod streamen, és egyfajta színpadi show-t adsz elő.

A másik a Live Show. Az élő műsornak rengeteg képviselője van, többségük csak fog egy dobgitárt és énekel, vagy egyszerűen énekel. De találkoztunk már német gitárossal, aki metal szólókkal szórt minket, egy szintetizátoros sráccal. Persze vannak ennél szerényebbek is, mint pl. egy francia lány, aki csak énekel, de azt gyönyörűen. Mondanom sem kell, hogy azért vannak próbálkozó kóklerek is, mint egy csaj a klubban, aki szörnyen hamisan énekelt, mit énekelt, karaokézott, és közben vihorászott amiatt, amit neki küldtek IM-ben.

Akit most kiemelek, annak komoly SL-es rajongótábora van már - még jómagam is cikkeztem róla a személyes blogomban. Zak Claxton azóta már kiadta legelső albumát, sőt, már azt is bemutatja a Ustream-en, hogyan játszik, amikor az SL-ben ad koncertet. Egyvalamit sajnálok mindössze, hogy bár profin vágja össze a klipjeit, az SL-ben olyan a külseje, mint egy newbie-nak. Pedig több mint 3 éve koncertezik. Elkellene  már neki egy komoly stylist... A filmet azonban érdemes végignézni, mivel magát a Second Life-ot is bemutatja:

Valós életéből viszont izgalmasabb dolgokat találhatunk. Két újabb számba nézhetünk bele a Youtube-on, mindkettő pörgős, ám csak az egyikhez készült klip. Két korábbi számát megnézhetitek a blogomban.
Zak honlapja ennél sokkal beszédesebb: egy nagyon korrekt zenei oldalra bukkanunk. Minden van rajta, mi szem-szájnak - a webshopban mindenféle promo cuccot is találhatunk már. Azt hihetné az ember, hogy ez egy nagyon profi csapat oldala, pedig ez egy saját pénzből fizetett produkció.  Érdemes mindent átkattintani, mert a linkek mögött blog, Facebook profil, Twitter mikroblog, eseménynapló... szinte minden!
A zenei produkció kellemes, háttérzenének vagy autóban hallgatni nagyon jó, de ahogyan Amerikában mondják, nem fogja leszakítani a fejedet... Én persze még továbbra is azt mondom, hajrá-hajrá, hiszen a srác nekem olyan, mintha a földim lenne. Senki se fogja őt meghívni koncertezni?

illusztráció: Zak Claxton

Lehetetlen leírni egy rövid blogposztban mindazt, amit a Second Life-beli viktoriánus steampunk közösség kínál egy SL avatarnak, mind látványban, mind programokban, mind élő aktív közösséghez tartozásban. Maguk a steampunk régiók (államok) is számosak, lehetetlen és talán felesleges is mindről írni (Caledon, New Babbage, Steelhead, Winterfell, hogy csak a legnagyobb területűeket említsem). A közösséget offline is összetartják és informálják a különböző magazinok, blogok, ning-ek, fórumoldalak átláthatatlan hálózata.

Engem a tél nem téli sportokra csábított mostanában SL-ben, hanem kandalló  mellett ücsörgésre a hosszú sötét téli napokon, valami szénfüstös és gőzgépektől hangos városban, ahol a levegőt a hatalmas gőzgépekből kiáramló pára melegíti. Kedvenc steampunk városomban, New Babbage-ben sétálva találtam meg azt a házat, amilyenről azt gondoltam, hogy ha most otthont akarnék bérelni magamnak SL-ben, ilyen lenne. 

Teljesen véletlenül láttam meg egy bejárati ajtó mellett a Sherlock Holmes magándetektív névtáblát; nem tudtam, hogy New Babbage-ben van egy Holmes-ház (SLURL: http://slurl.com/secondlife/Babbage%20Square/99/37/106)

Amikor ezt a cikket elkezdtem, igazából a téli olimpiai játékok miatt akartam. Megmutatni, vannak-e téli játékok a Second Life-ban. Bizonyára vannak, hiszen mi is korcsolyáztunk egy party folyamán, de most mégsem erről lesz szó.

A pestieknek bizonyára unalmas már, hogy a tél mindig ilyen borzasztó, hogy havazás az pár napos, utána marad a latyak és az olvadás, meg félni kell attól, nehogy ránk zuhanjon a hó a tetőről. Ha igazi telet kívánunk látni, akkor a budai hegyek maradnak, ahol meg kisebbfajta tömeg vár minket.

Otthon, a meleg fűtésben is lehet merengeni a tél csodáin, és ezt a Linden Labs is tudja jól. Karácsonykor minden évben meghirdetik a Winterfestet, ahol az egész tél folyamán 1L$-ért lehetett venni telkeket, feltéve, ha a téli témához igazodnak. 

Karácsonykor én is meglátogattam a helyszínt (SLURL: http://slurl.com/secondlife/Zermatt/143/143/82), és csodás téli városokat, hegyi utakat és fenyveseket láttam - igaz a havazás valahogy kimaradt. Aki esetleg még kíváncsi a téli helyszínre, az még február 28-áig megteheti, mivel a földek azután visszakerülnek a Linden Labs tulajdonába. Érdemes körülnézni, még utoljára, és ha mindez megvan, ki lehet próbálni a hógolyózást, és az összes többi mókát. Közben fél szemmel lehet figyelni a téli olimpiai eseményeket, és drukkolni a maroknyi magyarnak.

Legközelebb felkutatom, hol lehet téli sportot űzni a Second Life-ban.  Természetesen megnézem a régi leírásokat is, de új helyekről ötleteket várom megjegyzésként ide...

Princess blogjáról lesz most egy kicsit szó. Sokáig nézegettem, és kezdem már nagyon sajnálni, hogy megállt ott az élet. Lassan, nagyon lassan ért bennem az, hogy segítsek, írtam is neki, hogy szeretnék, mint szerkesztő beleszólni a dolgokba, de egyszerűen megállt. Amikor meg már Pickles is megjegyezte, hogy egy megjegyzése moderálásra került (linkeket tartalmazó hozzászólások moderálásra kerülnek), és onnan nem ment tovább, hát akkor kezdett gyanús lenni, hogy a blognak talán vége... No, ekkor már nagyon ért bennem, hogy elindítom ezt a blogot.

De igazságtalan most se akarok lenni. Azért nem, mert nagyon szerettem olvasgatni. Minden megvan benne, ami ahhoz kellett, hogy oda tudjak figyelni az SL-re. Lindenék híreinek a fordítása volt benne, a változtatások és nagyon-nagyon frissen. Princess még a többi hobbijának is hódolt általa: legyen az divat, utazgatás... Volt benne lelkesedés, volt benne élet. Szinte célja volt az, hogy mindenről tájékoztatni, felkelteni az érdeklődését az olvasóknak.

Ám maga Princess veszítette el az érdeklődését. Ez érezhető volt az utóbbi hónapokban, amikor már nagyon-nagyon ritkán került fel új tartalom. Utoljára a noszogatásomra szerkesztőket kívánt keresni, de azt hiszem, az érdeklődés itt is annyiban maradt. Született néhány cikk, és már szilveszter után Princessnek csak annyira volt ereje, hogy viszont kívánja a BUÉK-omat...

Nem is akarom temetni! Biztos vagyok benne, hogy Princess csak pihen egyet, talán valami más foglalkoztatja. Talán feltámad a blog a poraiból. Ha pedig így lesz, akkor a Virtuális Blogmagazin és az SLHungary Magazin jól ki fogja egészíteni egymást. Mert van egy olyan "ki nem mondott" törvény, hogy vannak, akik csak az egyikbe írnak, és vannak, akik mindegyikbe - de ők a fehér hollók. Meg tudom jól, hogy nem leszünk egymás ellenségei, nem fogjuk egymás ellen fordulni. Sokat tanultam Princesstől, sokat tanultam az eddigi blogozásomból, és kell az a lelkesedés, ami kisüt a cikkekből. Ezért keresek olyan cikkíró társakat, akikben megvan ez a lelkesedés.

A blogot átolvasásra minimum 1x ajánlom mindenkinek. Azoknak, akik benne vannak nyakig, és azoknak is, akik még csak érdeklődnek a téma iránt.

Írta: Hera Poliatevska

Miközben azt olvasom az SL Hungary oldalon, hogy a magyar zenekarok komolytalannak tartják a Second Life-ot ahhoz, hogy pl. március 15-én egy élő koncert erejéig fellépjenek benne, ugyanakkor azt látom a New World Notes magazin hírei között, hogy az amerikai Frank Lloyd Wright Alapítvány nem szégyell licensz-megállapodást kötni a Second Life-on belüli virtuális Frank Lloyd Wright Múzeummal (SLURL: http://slurl.com/secondlife/Usonia/6/8/21/).

A virtuális múzeum 2009-ben jött létre a Second Life-ban azzal a céllal, hogy emléket állítson a leghíresebb amerikai építész-designernek, Frank Lloyd Wrightnak, és építőművészeti elveinek. A szabadtéri múzeum SL-beli 3D építészek összefogásával, egy Frey Bravin nevű építész avatar vezetésével épült meg, és nemcsak egy hagyományos tárlat-szerű kiállítást foglal magában, hanem jó néhány Frank Lloyd Wright által tervezett és épített valódi RL épület (főleg lakóház) 3D másolatát is, természetes környezetben, fákkal és vízzel körülvéve. A házak természetesen belül is bejárhatóak, hiszen Wright építészeti megoldásai a belsőépítészetben is forradalmiak és látványosak voltak.
Az egész kiállítási terület lenyűgöző esztétikai élmény minden kirándulni vágyó avatarnak; de a való életbeli vagy virtuális építészet iránt érdeklődőknek szinte kötelező program. Azt nem is kell mondanom, hogy minden kiállított épület gondosan információs notecard-okkal van ellátva, és a múzeum-épület is igyekszik feliratokkal és notecard-okkal teljes képet adni az építész munkásságáról az 1890-es évektől az 1950-esekig. Aki jól körülnéz a kitett hirdetmények között, hasznos építész és kreátor csoportokkal veheti fel a kapcsolatot, és virtuális építész-képzésekhez, versenyekhez, találkozókhoz találhat kontaktokat.

Tudom, igazságtalan voltam, amikor arról írtam, hol folyik az élet a honlapon, miközben vannak többi funkciói is. Be kell viszont vallanom, hogy számomra az élet azt jelenti, hogy hol vannak új hozzászólások, hol folyik a kommunikáció.

Amikor elkezdtük az SLhungary-t, egy közösségi oldalt szerettünk volna - hírekkel, fórumokkal, képtárakkal, tudástárakkal, youtube filmekkel - szinte mindennel. Az elején működtek is a dolgok, de úgy tűnik, az ilyen portáloknak az ideje már akkor lejárt. Ma már a közösségi hálózatoknak van a jövője, vagy az egyszerű honlapoknak, ahonnan folyamatosan lehet újabb és újabb információkat olvasni. 

Persze, mi magunk is hibásak voltunk egy-két dologban, és valószínű, hogy a továbbiakban is el fogunk követni hibákat. A célunknak a Second Life népszerűsítése kellett volna lennie, nem pedig az ott létező magyar közösségeknek (szándékos a többesszám) vitákban és csatákban gazdag életének bemutatása. Volt idő, amikor elmérgesedtek a viszonyok, szerencsére ma már csend van és nyugalom. 

Ilyen viszonyok között már könnyebb a népszerűsítésre törekvés, jómagam meg is kívánok tenni néhány dolgot - annak ellenére, hogy szinte alig vagyok megtalálható az SL-ben.

Az SLhungary kezdőlapja három részből áll. Baloldalt található a főmenü (erről később), alatta  pedig azok a gombok, melyeket a kezdőknek szántam: azért ekkorák, hogy kiüsse a szemüket, és a hamar megtalálhassák azokat az információkat, amik az SL elkezdéséhez kellenek. Alatta találhatóak az SLhungary-ra történő regisztrálási lehetőségek, ha részei szeretnének lenni a honlapon történő eseményeknek - enélkül nem tudnak a fórumon kérdezni, üzenni a többieknek, kérdezgetni. Alatta található a tagok blogjai, érdemes ezeket is átnézegetni, hiszen a legtöbb párbeszéd itt folyik. Ez alatt található a fórum legfrissebb bejegyzései.

Középen találhatóak a Hírek, amiket az adminok azért tesznek közzé, mert szerintük érdekes. A honlap ezen része sajnos szegényes, és ennek nagyon súlyos okai vannak. Amikor a honlapot indítottuk, ide szántuk kirakni azokat az eseményeket, amiket a magyar klubok meghirdettek - ha meg akarták itt hirdetni. Igazság szerint itt barmoltuk el az egészet, mert úgy szerettük volna, ha ők hirdetik meg, nem pedig mi hirdetjük meg - ez utóbbira rémesen lusták voltunk már, örültünk, ha az honlap motorját ráncba tudjuk szedni. Amikorra meg már én hajlandó voltam önkéntes alapon hirdetni, addigra már a klubok nem kértek belőle... Hosszú história, felemlegetni a régi sérelmeket meg felesleges :D

Jobboldalt található a chatbox, ahol a tagok röviden életjelet adnak magukról. Meg még néhány apróság, pl. a Google fordító, Second Life kereső, keresőmodul, amivel a honlapon lehetne keresni, a partneroldalak linkjei, és a reklámok, aminek a bevételeivel a klubjainkat kívántuk támogatni annakidején.

Lássuk azonban a honlap FŐMENÜ-jét, mely tulajdonképpen az esszenciája lenne az egésznek. A fórumon lehet segítséget kérni a használathoz. Akkoriban én fórummániás voltam, így itt kezdtem el reklámozni a VTB-t a magyarok részére - itt lehetett kulisszatitkokról olvasni, és így tovább. Mára már csak néhány betévedő kezdő kér itt segítséget. Ajánlatos átolvasni a fórumot, mert hasznos információkra lehet bukkanni!

 A következő menüpont nem más, mint a Újaknak szánt információ. Su jegyezte meg nevetve, hogy jó lenne vastagon kiszedni és pirossal jelölni, mert nem igazán üti ki a szemüket. Erre találtam ki azt a bizonyos hármas gombot... 

A Jó helyeknél reklámozni kívántuk a magyar helyeket, bár nem minden helyet találhatunk meg itt, a lista sajnos nem teljeskörű (nem mindenki kérte, hogy reklámozzuk, mert ugyebár Merlin nem gondolatolvasó).

No igen, hogy miért indítok el egy ilyen blogot, arról jogosan kérdezhet mindenki...

Az SLhungary.hu jó kis portál, de a legtöbben csak három részét használja ki. Az egyik a chatbox, sokszor ezen keresztül olvashatóak apró életjelek. A másik a blog része, amit ott középen találhatjátok valahol - nos itt elég gyakran szokott menni az élet. A harmadik pedig a középen lévő hírsáv, amin ha havonta 1 hír megjelenik, akkor sokat mondtam.

Tehát a blog része az, ahol úgymond megy az élet. Pickles, Letov, Eve és Hera szinte mindig talál valami közölni valót, és sokan hozzá is szólnak. De már akkor is mondtam Merlinnek, és most is úgy gondolom, hogy ez a blog nem tökéletes. Nem lehet képeket beleszúrni, videókat, vagy ha igen, akkor rém bonyolult. Nagyon hamar eltűnik az az információ, hogy új tartalom van, vagy ha valamihez hozzászólnak,.. Ez volt az ok, hogy úgy gondoltam, itt az ideje ezt a blogosdizást itt, a Bloggeren elkezdeni.

Miért lenne jó itt is? Egyrészt, itt a Bloggeren beállítható, hogy ki küldhet be cikkeket, és normálisan meg lehet szerkeszteni! Hozzászólni meg bárki hozzászólhat. Másrészt ezek a cikkek megtalálhatóak lesznek a Google által is - szemben az slhungary blogjában található írásokkal, ahonnan valamiért nem kerülnek bele a keresőbe. Harmadrészt a cikkeket megpróbálom a Twitteren, az Iwiw-en és a Facebookon is nyomni, amire lehetősége lesz mindenkinek, hogy ajánlgassa a blogot az ehhez hasonló közösségi oldalakon.

Az Magazin-t a slhungary.hu testvéroldalának szánom - remélhető, hogy az oda író személyek itt is osztani fogják egymásnak az ész, és jó kis társulat fog kialakulni itt is. Megpróbálom a hozzászólásokat terelgetni (értsd: moderátorkodni), hogy ne szabaduljon el a pokol - ahogyan sokszor elszabadult már az slhungary-n. Megjegyzem, azokban nekem is volt részem.

Amennyiben valaki szeretne cikkíró lenni, az kérem, hogy írjon a scandal.douglas[kukac]gmail.com címre. Mivel még nagyon bétában vagyok ezzel a bloggal, türelmeteket kérem, mert tesztelgetem a lehetőségeket...