Miközben virtuális múzeumokat kerestem a Second Life-ban, véletlenül találtam rá az Arkansas State University (ASU) több sim-ből álló régiójára, amelyen nemcsak az egyetem campus-a kapott helyet, hanem egy kiterjedt, múzeumi jellegű terület is.

A Virtuális Örökség sim, ahogy elnevezték, több olyan kis múzeumot és emlékházat is bemutat 3D-ben, amelyek a való életben is léteznek Arkansas államban. Így megtalálhatjuk itt a Southern Tenant Farmers Museum-ot, amely a gyapottermesztő és gyapotszedő társadalmi rétegek életét és történetét akarja bemutatni, főleg a '30-as évek hangulatában; két lépésre a múzeumtól ott a híres írónak, Ernest Hemingway-nek emléket állító Pfeiffer-Hemingway emlékház és magtár-stúdió; a szomszéd sim-re átsétálva pedig ott a Johnny Cash-emlékház, annak a családi háznak a másolata, ahol a híres zenész a gyerekkorát töltötte.

 Mindezek a látnivalók pedig olyan környezetben járhatóak körül, amely erősen retro hangulatban, jazz-es rádiózenével aláfestve, tetszetősen elrendezve érzékelteti, milyen lehet a jellegzetes arkansas-i kisváros és vidék, illetve milyen lehetett, még a 20. század első felében.

A sim kialakítói úgy döntöttek, nem magyarázzák túl a dolgokat: nincs tele a hely notecard-okkal, feliratos táblákkal; csak néhány itt-ott leszúrt útjelző felirat magyarázza, mit látunk. Ezért nem is kell számítani itt komplett történelem-órára;  viszont érzékletes 3D benyomásunk lesz arról, nagyjából miről szólt Arkansas-ban az élet a korai 20. században. Elsősorban természetesen a gyapotról, hiszen a Mississippi-delta kiemelkedő gyapot-termelő régiónak számított.

 A múzeum bemutatja, hogyan helyettesítette be a régi rabszolgamunkát a szabad farmerek bérleti rendszeren alapuló munkája; hogy milyen ínséges körülmények között dolgoztak a gyapotszedő családok (életnagyságú lakóház-modell, belül fotókkal); hogy milyen stílusú otthona volt a jómódú családoknak (Pfeiffer-Hemingway ház); és milyen farmon nőtt fel a kis Johnny Cash (Johnny Cash-szülőház), a láthatáron a mindent körülvevő gyapotföldekkel - állítólag a kis J.R. már ötéves korában a gyapotföldeken dolgozott.

 A sim tehát - szerintem jogosan - többet bíz rá a látványra, a 3D virtuális világ eszközeire, mint a hagyományos 2D-s olvasnivalós oktatásra. Szövegeket olvasni a 2D-s neten is tudunk, de ha már belépünk egy 3D platformra, lássunk egy olyan tájat ott, amit esetleg a való életben soha nincs esélyünk meglátogatni. Emellett a kiállítás ránkbízza, hogy a látvány részletei alapján vonjuk le a következtetéseinket arról, hogy éltek itt az emberek anno, ami szintén kreatív, hiszen a részletek aktív megfigyelésére ösztönöz. A Tenant Farmers Museum is úgy döntött, statikus fotók és feliratok helyett dinamikus diavetítéses felületeket és videókat alkalmaz (legnagyobb bosszúságomra, nekem nem sikerült a videókat elindítani, de értékelem a szándékot), külön skyboxot is használ kifejezetten a gyapot-termesztés rövid bemutatására.

Ami első látásra egy néhány perc alatt bejárható kis múzeumnak tűnt, arról kiderült, hogy egy tartalmas sétára elég muníciót tartogató, látványra is nagyon kellemes és hangulatos vidék, valóban egy csipet Arkansas a griden.