írta: Hera Poliatevska

Newbie korom óta keresem a Second Life-ban azokat a tájakat, ahová a való életben nem
tudok elégszer elutazni, pedig szeretnék. Rengetegszer írtam már be eddig a Keresőbe a
Venezia és a Venice szavakat, de sose voltam elégedett a találatokkal. Vagy egy érdektelen bevásárlóközpontot találtam, vagy egy olyan gyenge lagúna-utánzatot, ami semmiféle illúziót vagy hangulatot nem nyújtott; vagy olyan szerepjátékos helyet, ami megszűnt még azelőtt, hogy teljesen felépült volna. Még az Assassin’s Creed 2 PC játék sikere után is próbálkoztam találni egy Velencét, hogy egy háztetőn állva assassin-módra végignézhessek a városon, J de nem találtam.

A Prada nevű simen ősz óta épülő Velence (Teleport: http://slurl.com/secondlife/Prada/119/86/30) linkjét teljesen véletlenül fedeztem fel egy blogon, és nekem ez az első virtuális Velence, ami már közelít az ideális turista-célponthoz. Sajnos, még mindig nincs „kész” a város, az építkezések feltűnően zajlanak alul-fölül, sok helyen még nyersek a felületek (a San Marco bazilika belsejét most textúrázzák a város fölött lebegő építkezési területen). A kész részletek viszont meggyőzőek annyira, hogy egy-két órát kellemesen el lehet sétálgatni vagy gondolázni itt. Az építők nagyon igyekeznek a részletekre is figyelni, nemcsak a házak frontját tapétázzák be jól megválasztott fotókkal, hanem kialakítanak halpiacot, üzleteket, aprólékosan kidolgozott gondola-állomásokat, a Campanile tornyában a harangokat, és több helyen is olyan kiülős kávézóteraszt, ahonnan a kávénk mellől kényelmesen figyelhetjük a többi turista jövés-menését.

A sim, úgy tűnik, elsősorban kereskedelmi terület kíván lenni, és ez a profil illik is Velencéhez, de nagyon sajnálnám, ha végül nem nyújtana ennél többet. Egy ilyen simen hatalmas karnevált lehetne rendezni februárban; később a nyári szezonban gondola-versenyeket, regattákat; élő koncerteket a Szent Márk téren… de sajnos, semmi erre utaló plakátot vagy csoport-meghívót nem találtam. Egy okkal több, hogy időnként visszatérjek újból körülnézni…

írta: Hera Poliatevska

Már tavaly ősszel, a Burning Life-on is feltűnt, milyen divatos építészeti téma lett SL-ben a „Metropolis”-téma,: a ’20-as és ’30-as évek konstruktivista, expresszionista és art deco stílusa egybegyúrva a 20. századból ismerős totalitárius egypártrendszerek szimbólumaival; a hatalom (ironikus) dicsőítésével, a monumentalitás hangsúlyozásával, hangzatos közösségi jelmondatok (ironikus) középpontba állításával. Voltak is építészeti próbálkozások, hogy SL-ben ez a „dieselpunk”-nak is nevezett stílus utolérje népszerűségben a steampunk-ot (a Seraph City például ezzel a céllal épült), de ezek eddig erőtlen próbálkozások voltak.

Jóval nagyobbat üt most a dieselpunk stílus képviseletében a most is épülő és már megnyílt Nem sim: a város olyan, mintha egy ’30-as vagy ’40-es évekbeli totalitárius politikai rendszerben élő közösséget helyezne a jövőbe.

A tervek nagyra törőek, hiszen a Nem egyszerre akar kereskedelmi terület, bérlakásokkal teli lakónegyed és kulturális eseményközpont is lenni. Ennek érdekében bevásárlóközponttól a színházon és lokálon át a lakóépület felhőkarcolókig és művészeti galériáig sok funkcionális épület készült, olyan szerves elrendezésben, hogy valódi város érzetét keltik. Különösen meghökkentő és szép megoldás a város alá, a föld alá épített grandiózus park, a fák felett lebegő üvegsétánnyal; de érdemes megcsodálni belülről a színház épületét is, ahol kifejezetten ízléses art deco belsőépítészetben gondolkodtak.

A város látványvilága és stílusegysége is figyelemreméltó, ritkán látni ennyire egységes stílust egy simen belül, úgy, hogy mégsem egyformák az épületek. A tervező kitalált egy logót, amelyet következetesen végigvezet a városon; kitalált egy szimbolikát, és egy V-vonalvezetést, ami mindenhol visszaköszön; mire végignézzük a várost, a plakátok, szobrok és jelmondatok alapján el tudnánk mesélni, pontosan milyen értékrendben és ideológiában hisz ez a közösség (vagy a politikusok milyen ideológiát akarnak rátukmálni a közösségre J).

A városból mindenesetre harsog az a diadalmas győzelem-érzet, amelyet egy tekintélyuralmi „gondolkozzunk egyformán mindannyian” politikai rendszer a legszebb álmaiban kívánhat magának - az irónia nagyon finoman van jelen minden jelmondat, minden plakát mögött.

Egy rám köszönő V-karszalagos helybeli fiatal hölgytől megtudtam, hogy a város fő designere egy General Yiyuan nevű avatar, aki már az ősrégi Nexus Prime sim egyik fő építésze is volt. Szép váltás a cyberpunk-tól a dieselpunk felé, és egyben arról is árulkodik, hogy ilyen régi tapasztalt építészek látnak még annyi jövőt és fantáziát a Second Life-ban, hogy fel mernek rá építeni egy új várost.

Írta: Mike Fahey, fordította: Scandal Douglas

Rod Humble első munkája az EverQuest. Ekkor lett az EA azon játékrészlegének a feje, mely a The Sims franchise-t irányította. Mindezen poziciók után lett a Second Life-ot irányító Linden Labs feje

Amikor először játszottam az EverQuest-tel, akkor találkoztam először a nevével. Akkoriban ő volt annak a játéknak a vezetője a Sony Online Entertainment-nél, mely a legsikeresebb MMO volt még a World of Warcraft előtti időkből. 2004-ben lépett át az EA-hoz, és 2008-ban lett a feje a The Sims-nek, majd az EA Play vezetőjévé lépett át. Tehát dolgozott egy MMO-val, dolgozott egy emberi szimulátoron - és most átkerült egy olyan céghez, melynek terméke egy MMO alapú emberi szimulátor: a Second Life.

Rod akkor lett a Linden Lab feje, amikor Mark Kingdon ez év júniusában távozott az igazgatói posztról. (Ami nem igaz, mert előbb a Second Life alkotója, Philip Rosedale lett ideiglenesen a CEO - a fordító).

"Csatlakozni a Linden Labhoz egy nagyon izgalmas lehetőség. Mindig is érdekelt, hogyan tágítja a határokat az kommunikációs változások a szociális és a gazdasági téren. A Second Life egyedi: mindezt egy virtuális világba helyezi avatárokkal és emberi kapcsolatokkal. Az itt lakók (a felhasználók) és az Second Life alkotói valami nagyon speciálisat építettek fel, és megtiszteltetés számomra az, hogy a Linden Labs alkalmazásában felfedezhetem az új határokat."

Érdekes lesz, mit rakhat le Rod a Linden Lab asztalára. Egy olyan időben, amikor én is ritkán lépek be ebben a világba, és minden egyes alkalommal felfedezem, mennyi barátom hagyott fel ezzel a játékkal. Csak remélhetjük, hogy Humble egy újabb szintre emeli a Second Life.

A Second Life kitalálója, Philip Rosedale úgy gondolja, hogy megtalálták a megfelelő személy erre a munkára.

"A Second Life következetesen nagy és jövedelmező üzleté vált egy virágzó virtuális gazdasággal, amit a felhasználók közössége együtt épített fel. Ez mindig egy nagy, hosszú távon elképzelt dolog lesz, és korai volt azt hinni, hogy gyorsan népszerű lesz. Rod friss elképzelései kellenek ahhoz, hogy korábban szerzett tapasztalataival kifejlesszünk egy szórakoztató, intuitív, magával ragadó élmény nyújtó terméket, mely vonzza a felhasználók hatalmas közösségét és megtartsa a hűséges felhasználókat. Ő képes lesz megérteni, mi tesz minket különlegessé, és segíthet abban, hogy a Second Life-ot magasabb szintre emeljük."

Bízok benne, hogy Rod jó lesz nekünk, ha nem fogja szúrni a szemét egy kis pornó...

Igen, már karácsony előtt megvolt az új vezérigazgató neve, akit találtak. Talán nem is lehetett volna jobb vezetőt találni a Second Life élére, mivel elnézve az eddigi preferenciákat...

Rod Humble az Electronic Artsnál a Sims játékokat készítő csoport vezetője volt... vagy még ma is az. 

Ezenkívül nevéhez fűződik a Sony Entertainment MMORPG játékának, az Everquest vezetése is.

Mit is mondhatnék erre - hiszen ezekre a preferenciákra én is igent mondanék. Rod ért az MMO-khoz, de még az úgynevezett életszimulációkhoz is... tudjátok, sokszor mondták már a Second Life-ra, hogy olyan, mint egy online SIMS...

Kíváncsian várom ezek után a fejleményeket!

Ha nincs ötleted arra, hol töltsd a szilvesztert - vagy szeretnél egy jó háttéralapot a házibulinak, akkor nem kell mást tenned, mint becaplatni a Second Life-ba. Pár évvel ezelőtt (2008 előestéjén) én úgy gondoltam, végigbulizom a szilvesztert virtuálisan, akkor azt hittem: majd együtt koccintok délután az ausztrálokkal, és újraélem a visszaszámlálást az amerikaiakkal... hát nem éppen ilyen itt a szilveszter. Azt hihetnénk, hogy ebben a határnélküliségben, aminek az előnyeit élvezhetjük ha internetezünk, akkor ez így van a Second Life esetében is. Csalódnotok kell... nem egészen ilyen.

A klubbok ugyanis nemzetköziek, és ők arra készülnek fel, hogy bármelyik nációból egy baráti társaság hozzájuk ugrik be, hogy megünnepelje a náluk éppen tartó átugrás az egyik évből a másikba. Én egyszer ezt megcsináltam, és rosszul kezdtem neki... Itt ilyenkor folyamatosan bulik vannak, és hogy ne legyen számukra se unalmas, minden második órától kezdve más-más korból idéznek bulikat. Így akár bulizhatunk a 80-as évek diszkózenéjére, vagy cselszton buli kellős közepén ugrálhatunk a pattogó petárdák felett. 

Éppen ezért már nem is a neves klubbokban kerestem bulihelyszínt, hanem reprodukciókat vagy speciális helyszíneket kerestem. Sokféle helyet találtam - pl. a Star Trek rajongók pizsama-partyján is voltam... Végül találtam egy helyet, ahol a New York-i Times Square buliját idézték meg - és annyira jó volt a hangulat, hogy az összes éppen "ébredező" barátomat elhívtam oda, hogy kezdjük ott a szilvesztert...

Az már más tészta, hogy ha nációk közösségét keresed meg, hogy megünnepeld velük a visszaszámlálást. Ilyenkor tényleg azt az érzést élheted át, hogy veled ünneplik meg az éjfélt... Ilyenben is volt részem - hiszen buliztam a magyarokkal, buliztam a franciákkal és a spanyolokkal is.

Új év napján le is vontam a következtetést: szép dolog ez a virtualitás, néha még tudom élvezni is. De a szilveszter addig unalmas volt, amíg nem a barátaim csatlakoztak hozzánk, és nem velük voltam. Barátok nélkül a szilveszter meg olyan, mint otthon egyedül tévézni... Erősen javasolt tehát a barátaid felkeresése szilveszter estéjén, mert nélkülük nem szilveszter a szilveszter!

írta: Hera Poliatevska

Most, hogy a tengerentúli mozik viszonylagos sikerrel játsszák már a Black Swan cím pszichodrámát, újra feltámadhat a szélesebb közönség érdeklődése a klasszikus balett iránt; és sokan nem tudják, hogy ha a való életben már le is késtek arról, hogy balett-táncosokká váljanak, virtuális balett-táncos még lehet belőlük!

A Ballet Pixelle nevű virtuális táncos csoportról már newbie koromban is hallottam, balett-előadásaik 2008-ban már SL nevezetességei közé számítottak. Sajnos, hiába próbáltam megnézni valamelyik előadásukat, borzasztóan Európa-barátságtalan időpontokban vannak (a mai napig is). Most decemberben azonban úgy döntöttem, online leszek éjfélkor, és végignézem A Diótörő balett SL-beli, Ballet Pixelle-es rövidített változatát, a „The Nut”-ot.

Ezután már azt gondolom, inkább 2008-ban kellett volna látnom őket, és ezt nem nevezném feltétlenül csalódásnak, inkább úgy mondanám, az élet (a virtuális élet technikai lehetőségei) túllépett a Ballet Pixelle-en.

Az előadás környezetét sajnos egy most zajló sim-költözés is előnytelenül befolyásolja (a régi színházuk szebb volt); de ez zavart a legkevésbé. Az már furcsább volt, hogy egy virtuális előadást még mindig egy hagyományos „bekukkantó doboz” színpadon képzelik el, mint az RL színházakat, ahova egymás után betipegnek a táncosok a fix díszlet elé - holott az SL cybertér ennél már jóval rugalmasabb, művészibb, és technikailag fejlettebb előadótereket tenne lehetővé. A tánctér lehetne szokatlanabb (pl. nem fix, vagy nem a közönség előtti), a közönséget lehet animálni, a táncosok teleportálhatnának, a kellékek-díszletek gyorsabban is mozgathatók, és nem mindennek kell primből lennie, particle-okból is lehet meghökkentő módon tárgyakat vagy szövegeket beúsztatni-lebegtetni stb.

Effektekből sem használt fel sokat SL lehetőségeiből a rendezés, pedig az átváltozás például többször is előfordul a darabban, de a diótörő figura hatásos átváltozásán kívül más karaktereknél nem törekedtek ilyen hatásokra. A díszlet is a 2008 előtti időket idézte, és ez SL-ben nem számít bóknak.

Ami viszont igazán egyedülálló látvány még ma is SL-ben, az a balett: ahogyan a monitor előtt ülő „táncos” real time-ban, a zene ütemére, a többi táncossal összekomponálva mozgatja az avatarját a klasszikus balett mozdulatsoraival, kéz-és lábfejtartásával. A Ballet Pixelle nem pózlabdákon táncoló avatarok mozgása, és nem használ HUD-ot. A koreográfus és művészeti vezető Inarra Saarinen saját maga alkotja meg azokat az animációkat, amelyeket gesztusokként ad át a táncosoknak, akiknek be kell tanulniuk a gesztusok sorrendjét, hívószavát, az egész koreográfiát. Ilyen értelemben a társulat valóban táncol! Sőt, az sem árt, ha némi RL tapasztalata van a balettben (a Ballet Pixelle több tagja állítólag RL is táncos), hiszen a próbák szaknyelven folynak – ha Inarra azt mondja a próbán, hogy most állj be a negyedik pozícióba, akkor a „balett-táncosnak” tudnia kell, mi az a negyedik pozíció.

És ez a szakmai munka „átjön” az előadáson; bámulatos, ahogy a táncosok mozgása válaszol egymásra, ahogyan a lábfejüket és kézfejüket tartják, és jó érzés tudni, hogy mindez „élő mozgás”, amit épp abban a pillanatban pötyögnek be a „táncosok” Csajkovszkij zenéjére.

És mégis ez az „élő mozgás” az, ami miatt úgy érzem, az élet átlép a Ballet Pixelle-en. Lassan vége a virtuális térben a bepötyögött animációk világának – igen, a Kinectre gondolok. A jövő virtuális balettjében a táncos nem a monitor előtt fog ülni és gombok nyomásával irányítja az avatarját, hanem szenzorok követik a balettjét a valóságos térben, és a valódi lábfeje spiccre állását fogjuk látni az avatarja lábfején. Kicsit szomorú ez, ha arra gondolunk, hogy a jelenlegi balett-társulatban elvileg az is táncolhat, aki RL mozgáskorlátozott – a Kinect elveszi ezt az esélyt tőle. De másfelől egészen új előadás-élmények várnak ránk a virtuális világokban.

A Ballet Pixelle előadásainak naptára: http://www.balletpixelle.org/calendar.html 

Január 12-ig minden szerdán éjféltől látható a virtuális Diótörő.

A 2.4-es kliens bétája már elérhető. Néhány újdonság, amire számítani lehet verzióváltáskor:

1. Automata frissítő. Ez már korábban is mondva volt, úgy tűnik, ez most lesz elérhető. Most már nem kell figyelni a kezdőlapot, mert a háttérben le fogja tölteni, és következő belépéskor felajánlja a telepítést. Ez kikapcsolható lesz, és még nem teljes a koncepció... mert még fognak a közeljövőben fejleszteni rajta.

2. Érthetőbb beállítások menüpont. Hogy ez mit jelent, nem tudom, de a nagy káoszt, ami jellemzi a kliens beállítását, fel kívánják számolni. A további fejlesztésekben ugyanis még alakíthatóbbá akarják tenni a kliens kinézetét, és ezeket itt lehet majd beállítani...

3. Külső szövegszerkesztő: Az LSL programozók kívánnak kedveskedni ezzel az újdonsággal, melyet már nagyon rég követelnek a Linden Labstól.

4. Grafikai fejlesztések: Már most készülnek a Mesh bevezetésére, és ehhez néhány grafikai javítást végre kellett hajtaniuk. Nagyon látványos dologra azért ne számítsunk, talán csak annyit, hogy szebb lesz egy picit...

írta: Hera Poliatevska

Az idei Luca-nap már a harmadik alkalom, amikor a Second Life-ban a svédeknél ünnepelem a karácsony közeledtét. A virtuális Svéd Intézet minden évben a Luca-naphoz közeli vasárnap estén tartja a hagyományos Lucia-ünnepet, a tradicionális gyertyakoszorús Luciával, a gyertyát vivő lányok menetével, karácsonyi kórussal és élő koncerttel. Ha december közepéig még egy pillanatig se érintett meg RL-ben a közelgő karácsony hangulata, akkor itt a virtuális világban, a világ minden részéről összegyűlő, Luciát üdvözlő és a fény eljövetelét köszöntő tömegben mindig megérint.

A rendezvény minden évben nagy tömeget vonz, ezért ajánlatos korán érkezni, bár a színpadot eleve két sim határára tervezik, hogy a közönség jobban eloszoljon; így is 70-100 avatar gyűlik össze a kettőn. (És talán jönnének többen is, ha beférnének.) Ha sikerül egy jó helyre beállnunk, akár meg se mozduljunk egész idő alatt, a lag-től úgyse nagyon tudnánk, a kameránkkal mozogva viszont nagyszerűen láthatunk mindent: a Lucia-menet vonulását, beállásukat a színpadra, a lányok karácsonyi karénekét (ha szerencsénk van, akkor élőben; idén szerintem felvétel ment), és a kórust követő könnyűzenei élő koncertet. Az idei ünnepen külön dicséret illeti a fény-technikust, aki a színpad köré és az egész terület fölé az égre is olyan effekteket produkált, ami külön megemelte az eseményt és a hangulatot.

Ahogy közeleg a karácsony, SL-ben egyre több ilyen esemény van: bálok, karácsonyfa-gyertyagyújtások, karácsonyi koncertek követik egymást. Különösen azoknak ajánlanám, hogy keressék fel ezeket, akik úgy érzik (mint én), hogy RL-ben már kiábrándultak az ilyen ünnepekből - a virtuális világban vannak olyan pillanatok, amikor újra fel lehet fedezni a karácsony varázsát.

Idén is megrendezik a Winterfestet, ennek otthont idén a Global Online Hockey Association 6 téli régiója, Chamonix ad. Ellentétben az eddigiekkel, most teljes programfüzetet állítottak össze a GOHA-sok. Ennek listáját bővebben itt találhatod: http://blogs.secondlife.com/community/community/blog/2010/11/30/join-the-festivities-at-winterfest

Állandó programok között szerepel a téli labirintus (Winter Maze), a téli városi fesztivál (karniválokkal, ingyenes ajándékokkal), korcsolyázás, síugró verseny, sielés, jéghokizás, síugrás, és különféle ajándékvadászatok. Rendezvények között szerepel a hóemberépítés, élő zenei műsorok, bulik neves DJ-kel, hokimeccsek, különféle versenyek, pompomlányok bemutatója... De December 17-e lesz mindenki kedvenc műsora, hiszen újra megrendezésre kerül a Lindens vs Resindents hócsata.

A téli ünnepekre az alkotók számára is kedveznek, mivel a Marketplace-en és a Destination Guide a szokáshoz híven külön kategóriában kiemelik a téli vásárt (Marketplace-en külön 13 alkategóriában).

írta: Hera Poliatevska

Régóta rajongója vagyok SL-ben a Kora Zenovka - Baal Zobel építész párosnak. Nemcsak gyönyörűen kialakított és megtervezett szerepjátékos régióik látványvilágát csodálom (Kingdom of Sands, Golgothica, Midian City), hanem azt az alapos háttérmunkát, a régióik történelmi-társadalmi részleteinek kidolgozását is, amire nagy gondot fordítanak. Zenovka és Zobel nem köti meg azt a kompromisszumot sem, amit sok más szerepjátékos hely megköt SL-ben, nevezetesen hogy a játszhatóság és a lag-csökkentés érdekében lefaragnak a látvány igényességéből, és néhány kockaépülettel elintézik a játék hátterét. Nem, Zenovkáék nem kötnek ilyen kompromisszumot, és mindig olyan látványos környezetet építenek játékosaiknak, amely önmagában, szerepjáték nélkül is meglátogatásra érdemes.

A NOMOS szerepjátékos régió (Teleport: http://slurl.com/secondlife/Nomos/179/87/42) 2009-ben épült és a hétvégén örömmel láttam, hogy még mindig létezik és működik, sőt, plusz egy sim-mel bővült. Még mindig bámulatos építészeti remekmű, amire érdemes akár több órányi virtuális sétát is rászánni (én ötórányi bolyongással sem tudtam minden zegzugát felderíteni). 

A háttértörténet szerint a „Nomos” a Mars egyik holdján épült nagyváros, amely eredetileg a helyi ércbányászat kiszolgálására épült a Földről érkező bányászok számára. A régiót később felvásárolta a Metro-Tek nevű multicég, amely a genetikai fejlesztésekben és a robotgyártásban is érdekelt lett; a város egyre nőtt, elburjánzott a bűnözés, a drogkereskedelem, az emberi fajon kívül egyre több más faj is felbukkant itt - akár legálisan, akár illegálisan. A belvárosban főleg a kereskedelem, a szórakozás és a prostitúció csábítja a betelepülőket; ugyanakkor sokan dolgoznak a Metro-Teknél a genetikai kísérleteken, működtetik a MetroPol rendőrséget és a MediTech cégen keresztül övék az egészségügy is.

A látogató – mint más szerepjátékos helyeken is – egy zsilipként szolgáló skybox-ba érkezik először, amely légiforgalmat bonyolító kisebb űrállomásnak van álcázva. Szellemes megoldás, ahogyan a látogató a zsilipből, mint komphajó-űrállomásról, komphajóba beszállva teleporttal eljut a skybox alatti Nomos kikötővárosba. Lent a városban bárok, szusi-büfék, kínai piac, kaszinó, mozi, drogéria és számtalan egyéb szolgáltatás irodája várja a lakókat; a plakátok rendezvényeket hirdetnek, vagy munkásokat toboroznak a különböző klánokhoz. Újítás a szerepjátékban, hogy az utcák tele vannak ellopható, feltörhető sportkocsikkal, tehát a játékos (a meter-t viselve) nemcsak gyalog járhat, hanem lopott autón is száguldozhat az utcákon (és száguldoznak is, nekem is párszor félre kellett ugranom előlük).

A kreátorok nemcsak építői, hanem játékmesterei is a régiónak: a Nomos-on saját maguk alkotta RP system, a web-alapú SGS (Socionex Game System) működik, saját pénznemmel, HUD-dal és meter-rel, saját fegyverekkel és drogokkal, lötyikkel, ételekkel. A játékot (mint más nagyobb RP közösségeket általában) saját honlappal is támogatják, ahol a játékosok megismerhetik egymást és az aktuális történéseket akkor is, ha SL-en kívül vannak. A játék mindezért cserébe, SL-ben szokatlan módon nem ingyenes, a HUD megvásárlása egyszeri 500 linden dollárba kerül; ez nemcsak a két sim fenntartási költségeit támogatja, hanem szűrőként biztosítja azt is, hogy a játékba aktív résztvevőként csak a kellően elszánt és elhivatott szerepjátékosok kerüljenek be. De látogatóként, Observer tag-et viselve a régióban tett városnéző túra ingyenes.

UPDATE: a sim 2011. nyarán megszűnt.

írta: Hera Poliatevska 

Ez egy régi játékom SL-ben; ha néha sporttal akarom levezetni RL fáradtságomat, elmegyek a sick-re, és Ugrálok!

A játékhoz az adta az ötletet. amikor először meglátogattam a sick nevű japán cyberpunk sim-et (Teleport: http://slurl.com/secondlife/sick/198/130/28), amiről már biztos mindenki hallott és járt is ott. A sick-en nem lehet repülni - viszont a lepattant nagyvárosi díszleteket keresztül-kasul fonják a csőrendszererek, vas-traverzek, rácsokból álló vízszintes járatok, amelyek egyre feljebb és feljebb vezetik a látogató tekintetét. Vajon nem azért, hogy...?

Persze lehet, hogy ennek megvan a magyarázata, amiről nem tudok; lehet, hogy van köztünk olyan kedves neko avatar, aki elmondaná itt, hogy ezek a járatok valójában macska-járatok, amik japán nekók számára épültek.... nem tudom. Nekem biztos valahol egy másik japán "sport" villant be, amire a Madonna-videoklipből emlékeztem. Számomra a kihívás a sick-en ez: juss egyre feljebb és feljebb, lehetőleg ne a lépcsők, hanem az E gomb haszálatával. A játéknak ott van vége, amikor elérsz egy olyan magas pontot, ahol "a világ királya vagyok".  

Egyébként is rámfér a gyakorlás a billentyűkkel. Egy év után az avatarom azt hinné, tudja használni a mozgást irányító gombokat - hát nem. Az E gomb csodálatos dolog. Nem mindegy, milyen hosszan nyomjuk meg (dupla ugrást is okozhat), és ugrás közben is lehet fordulni-manőverezni a többi gombbal - hihetetlen ugrásokat lehet végrehajtani nem is olyan hosszú gyakorlás után. Ugyanakkor itt az egyensúlyozásra is szükség van: sokszor domború csöveken haladok előre a magasban, és a finom lépkedés is külön gombkombináció. (Tipp, aki még nem használta: a trükk az, hogy az avatarunkat az egér bal gombjával "tarkón ragadjuk", folyamatosan lenyomva tartva a bal egérgombot, miközben másik kezünkkel a "felfelé nyíl" gombbal tudjuk a finomabb előrelépkedést elérni. Így pl. mozgás közben szinte teljesen felülnézetből is láthatjuk az avatarunkat, ami a csöveken mászkálva nagyon hasznos.)

Az első szintre kezdőként még lépcső segítségével jutok fel, de onnantól minden újabb előrejutás egy fejtörés. Ha átmegyek az utca felett a túloldalra, onnan merre tudok felugrani? Ha továbbmegyek ezen a vastag csövön, mikor kell áttérni róla egy oldalágra? És át tudok-e ugrani az épület sarkáról ferdén a másik sarokba?  

Persze sokszor lepotyogok az aszfaltra, amin biztos jól szórakoznak a környéken ácsorgó cyberpunk nehézfiúk, de nem zavar, ilyenkor újrakezdem, kicsit máshonnan. Hihetetlen jó érzés, amikor egy ugrás tökéletesen sikerül, és pontosan ott landolok, ahol akartam. Ha belejön az ember (avatar), szinte már állandóan ugrani akar, abba se lehet hagyni. Közben jó hangosan mehet a háttérben a kedvenc zenénk, és a környezet, a városrészlet körülöttünk gyönyörű, mocskos, kétes és gyanús.  

Most már kapható az SLHungary (inworld) Magazin novemberi száma. Kapható a Nekem 7-ben és megtekinthető az Issuu honlapján, ahonnan PDF-ben is letölthető.

A tartalomból:
- Fókuszban: Városok reprodukációi
- Dolgozni az SL-ben: Host
- Hírek az SL világából: Display Names, SL a böngészőből, Mesh Import
- Riportok: Virtuális Jog, Life 2.0

riporter: Samantha Murphy
fordította: Scandal Douglas

Nora megtalálta ezt a könyvet, én megtaláltam ezt a riportot. Lefordítottam és hidegen tálaltam: fogyasszátok egészséggel...

Emberek tízmilliói élnek, dolgoznak és játszanak a virtuális világokban, amikben bármi megtörténhet. Greg Lastowka szerint szükséges szabályozni ezt a féktelen fejlődést.

Mi ihlette az új könyvedet, a Virtual Justice-t (Virtuális Igazságügy)?

Mindig is érdekelt a technológiai jog, és érdekelnek a kérdések a virtuális világokkal kapcsolatban. A társadalom az internet felé sodródik, és egy virtuális világ az internet legintezívebb változata. Kérdések merülhetnek fel, hogyan lehet elfogadottá tenni a virtuális világokat a szélesebb kör számára.

Úgy gondolod, hogy szükség van olyan rendszabályokra a virtuális világban, mint az elektronikus kereskedelem, a szólás szabadsága és a rágalmazás?

Úgy gondolom, hogy a virtuális törvények azért érdekesek, mert bizonyos részben fiktívek, kitaláltak, de más értelemben nagyon is valóságosak. Az emberek valós pénzt fektetnek bele és valóságos kapcsolatokat építenek ki. A kérdés tehát az: milyen mértékben kell az eseteket ilyen környezetben kezelni? Mintha valós, fizikai környezetben lenne, vagy mint a hagyományos online fórum, e-mail vagy blogok esetében?

Milyen fajta törvényekre van szerinted a leginkább szükség?

Alaposan meg kell vizsgálni, hogyan működik a szerzői jog a virtuális világokban, ahogyan a szoftver közvetíti azt. Egy bizonyos szintig a szerzői jog a védőháló a virtuális világokban. Akkor is közünk van hozzá, amikor létrehozunk egy világot és akkor is, amikor belépünk egybe. Az emberek között van egy kölcsönhatás bennünk, mint ahogyan a Second Life-ban is, ahol a felhasználók létrehozzák és eladják a saját alkotásaikat. Kreativitásuk miatt érdekükben áll a szerzői jogok tisztázása ezekben a helyzetekben.

Aztán ott a virtuális vagyon kérdése. Sok virtuális világban van valuta, melyet valós pénzre váltható, és ezek a virtuális gazdaságok így fejlődnek. Milliárd dollárnyi tranzakció folyik a virtuális kereskedelemben. Még a jogrendszer sem határozza meg, hogyan kell a virtuális vagyont kezelni, a fizikai vagyonhoz viszonyítva. Ezen kérdések hatással lesznek az adótörvényekre, a büntetőeljárásra lopás és tulajdonjog átruházása esetén, öröklési kérdések tervezése, és így tovább...

Voltak olyan esetek, amikor virtuális lopás miatt fordultak Önhöz?

Egy esetet dolgoztam fel a könyvben, egy kínai játékos, Qiu Chegwei esetét a Legend of Mir 3-ban. A barátja ellopta a sárkány szablyáját - ez egy virtuális vagyon ebben a játékban - és eladta valós pénzért, és megtartotta a bevételt. Mivel a virtuális vagyok értéke eszmei, és csak a játékon belül létezett, a rendőrség nem volt hajlandó úgy kezelni az ügyet, mint egy lopás. Így Chegwei a saját kezébe vette az ügyét, és megölte a barátját. Életfogytiglani börtönre ítélték miatta.

Ha nem szabályozzák a virtuális vagyon és gazdaságot és a törvény szemet huny felette, akkor egy online anarchia fog létrejönni. Követhetetlen pénzfolyam, a társadalmi elvárásokat lehet figyelmen kívül hagyni és az emberek írhatnak rosszindulatú kódokat a legnehezebb jelszavak kitalálására, hogy feltörjék más virtuális vagyonához a hozzáférést, és leszüreteljék a hasznot. Mindenféle büntetőjogi és kvázi-büntetőjogi tevékenység elkövethetőek lesznek ezek ellen az igenis valós gazdasági tényezőkkel szemben, ha nincs jogi státusza ezeknek a tevékenységeknek a valós világban.

Bizonyára a technológiai fejlődés befolyásolta a jog fejlődését. Van alapvető eltérés mára?

Úgy gondolom, hogy igen. Olyan mértékben, hogy a technológia kiszorítja a jogot. A virtuális világok tulajdonosai dönthetnek a becsület és a technológia között, és a technológia egy olyan eszköz, mely kielégíti érdekeiket - így általában a technológiát részesítik előnyben. 1999-ben Lawrence Lessig mondta, hogy a "kód a törvény", és ez alapján működnek ma a virtuális világok is. Ha irányítani tudsz egy nagyon valósághű szimulációt - hogyan működjön a gravitáció, hogyan sétáljanak az emberek, merre mehetnek, mit mondhatnak - akkor lesz egy mindenható-szerű hatalmad, ami nem szuverén a valóságban.

Tehát a célod, hogy a virtuális jog legyen elég erős?

A törvény sok dologra képes, de a gravitációt megfordítani nem. A virtuális világok tulajdonosai csodálatos dolgokat tehetnének, ha figyelembe veszik a felügyeleti és interperszonális kölcsönhatásokat.

A LambdaMoo online közösségben például a tulajdonosok feltalálták a varangyosítást a rendszerben a bűnözők ellen. Ha valaki rosszat csinál, akkor az avatárja varanggyá változik. Bizonyos értelemben a technológia meghaladta a törvényt. Bármely tulajdonosának meg van hozzá a képessége, hogy a technológiai platformon belül szabályozza a közösségét.

forrás: http://www.newscientist.com/blogs/culturelab/2010/11/online-law-man-virtual-worlds-need-real-laws.html

A Destination Guide Editor Picks-jét mindig megnézem, van-e valami új a nap alatt. A The Faery Crossing-ra azért esett a választásom, mert elég sok rajongót szerzett magának. A leírás szerint ez egy közösségnek, a faery kin-eknek (én tündérgyerekeknek fordítanám) a kezdő szigete, ahonnan egy mintaértékű newcomer-friendly helynek tituláltak a szerkesztők. Nosza, lássuk, milyen is a hely... valójában.

Amikor beléptem a szigetre, azon gondolkodtam, miért is tetszhet ennyire a szerkesztőknek. Semmi különöst nem láttam a helyszínen: táblák a kezdők számára, egy kis leírással fűszerezve. A hely egyébként csodálatos, csomó apró kis szigetecske van a levegőben, csodás növényekkel... de mintha már láttam volna ennél szebbet is. Tényleg olyan, mintha a mesékben járkálnék, de én ehhez már túl öregecske vagyok - talán ezért vettem észre azt, hogy semmi egyedi dolgot nem láttam itt.

Mert mit is találunk. Találunk egy helyet, amely egy sűrű erdőben van, itt táblák a kezdéshez. Elmagyarázzák az első lépéseket, és aztán... amikor jön az utolsó tábla, melyen ez áll: EZEK UTÁN MIHEZ KEZDJ? KATTINTS IDE A NAGY KÉRDÉS MEGVÁLASZOLÁSÁHOZ. Kattintás után kapunk egy Notecardot, amiben a már ismert nagy általánosságokat olvashatjuk: felfedezhetünk új világokat, alkothatunk magunknak, barátokra szert tehetünk, és így tovább. Itt élni kell, nem pedig megadott célok alapján haladni, mint egy általános MMO-ban.

Aztán ugráltam szigetről szigetre. Hol kötélből készült hídon keltem át, hol egy földbe fúrt lyukon keresztül lecsúsztam egy kötélen. Láttam közösségi csevegőhelyet, bérelhető házikókat, és egy szép kis fogadót, ahol bulikat tartanak. Szóval semmi olyat, melyet ne tartalmazna egy közösségi helyszín.

Összegzésül: azt hittem, ez a helyszín lehetne egy jó kis cikk az újságba. Ehelyett csak a blogba fér bele, mert semmi extrát nem néztem ki belőle. Jó kis közösségnek tűnik, jól megépített helyszíneken (ötletes ez a szigetekről szigetekre mászás) - csak éppen a közösségről nem tudtam meg semmit. Lehet, hogy ez a gyerkőcök, akik tündérmesékben élnek, azoknak a közössége. Ki tudja... Talán ha mélyebben kutatnék.

Ismét egy olyan cikk, amivel nem tudok mit kezdeni... Ugyanis vicces, de akárhányszor próbálgatom a Mesh Import-ot, nem sikerül. Valami lehet a béta programmal, mert mindig Crash Log-gal áll le, importálás után. Úgyhogy marad az elméleti sík, de elmondom, meddig jutottam el...

Az első kérdés ugyebár az, hogyan szerezzünk COLLADA modelt? Mint mondtam, ezzel egy szabályos dömping indulhat el, hiszen sok helyen lehet szerezni 3ds modelt, és így tovább... 3ds modellel az a bajom támadt, hogy beimportálva egy másik szerkesztőbe (Wings3d) egy újabb probléma merült fel: szétszedve, darabjaiban találtam meg. Időm nincs vacakolni, úgyhogy egy nap pihenőt adtam a dolognak. De... nem lehetetlen! Ráadásul a 3ds modelleket már nem olyan egyszerű szerezni, főleg nem ingyen... ennek is meglett időközben a megfelelő piaca!

Viszont eszembe jutott egy másik forrás: a Google SketchUp - mert ezt is láttam a COLLADA listáján. Ez a szerkesztő azoknak lehet ismerős, akik láttak egy SketchLife! nevű importáló eszközt, mellyel pikk-pakk be lehet importálni jó minőségben a Second Life-ban. Csak megszerkeszted SketchUp-ban, és valamennyit fizetve érte (prímenként 1L$ és texturánként 10L$) már bent is van a Second Life-ban. Ráadásul nagyon egyszerű benne szerkeszteni - én pl. már próbáltam a régi gyöngyösi házamat lemodellezni benne... tehát ha én tudok benne modellezni, akkor egy minden kreativitását kiélni tudó miért ne? A SketchUp-nak van egy másik érdekes szolgáltatása: a Google Warehouse. Erről azt kell tudni, hogy ingyen lehet letölteni belőle a Google SketchUp modelleket - és széles a választék! Csak kapásból 10 féle Millenneum Falcont találtam, amit 3ds-ben ingyen 1-et (és akkor csak a Google-ra hagyatkoztam...) :D Ezek után már csak az a kérdés, hogyan kell COLLADA modellt csinálni? Egyszerűen: importálni lehet ilyen formátumba a Google SketchUp segítségével :D

Megvan a formátum, lássuk az importot Second Life-ba. Belépek a Mesh Import Viewerrel, felkészülve arra, hogy mindenféle modelleket fogok majd látni elszórva a földön. Üres minden! Hoppá, lehet, hogy mégsem lesz jó a Beta? Később rájöttem, hogy senkinek sem működik a Beta, nemcsak nekem, de úgy tűnik, Lindenéknek még senki sem szólt (vagy dolgoznak rajta gőzerővel).

Megpróbálkozok az Modell feltöltésével. Build menüpont, Upload... és ott a Modell. Betöltöm a Falcont, és a fent látható ablak várt rám. Mutatja a modellt, és így tovább. Gondolom, valamire rá kell kattintani - rákattintottam a Generate LOD gombra. A Preview-ban lehet megnézni, hogyan fog kinézni High-Medium-Low-Lowest beállítással a model - sajna nem hogy formázni nem fogja a modellt, hanem csakis High minőségben lesz tökéletesen látható, ennél alacsonyabb minőségben itt-ott lyukak lesznek benne - hiányzó oldalak, amitől kiráz a hideg. Nem túl szép jövő...

Na, akkor irány az Upload... és kifagy. Próbáltam egy egyszerűbb modellel is, de kifagyott. Egyszer nem fagyott ki, de semmi feltöltés nem történt, nem találtam meg a modell-t, amit feltöltött, szóval... a teszt itt állt meg.

Utánanéztem viszont, hogyan kell továbbhaladni. Tehát: kapsz egy Mesh-t és egy Objektumot. Ha az utóbbi kirezzeled, akkor ott kellene állnia előtted annak a tárgynak, amit beimportáltál. A Mesh dolog, amit még kapsz, egy technikai dolog: ugyanis az előző Objektum nem más, mint egy Sculptie típusú "fakocka", csak a sculptie texturába ez a Mesh lett betolva. De hogy egyszerűbb legyen a történet, Lindenék két dolgot kreálnak neked az Inventorydba.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ennek külön lesz egy fizikai objektum része, mely nem más, mint egy egyszerűbb objektum. Valamint lesz (és most figyeljetek) animálható mesh is, ennek elkészítése még bonyolultabb - kb. annyira, mint egy csontváz készítése egy 3d programba, aki ért az ilyenekhez, annak ez nem lesz probléma.

Egy szó mint száz: érdekes lesz. Már csak azoknak is, akik eddig kínlódtak a sculptiezással, és egyszerű, instant módszerrel a Warehouseból választanak maguknak fegyvert (előre látom, hogy el fogja árasztani a Marketplace-t ez a menő dolog), de azok, akik nagyon értenek a 3d objektumkészítéshez, azok Mesh avatárok készítésével nagyon-nagyon... keresettek lesznek a Second Life-ban! De ennek kb. fél évet adok, mert addig még sokat kell fejlődnie az SL-nek... Addig lehet farigcsálni!

írta: Hera Poliatevska

Váratlanul ért ma a hír a New World Notes újságból, hogy két nap múlva, október 29-én bezár Sextan Shepherd kreátor építész csodálatos alkotása, a steampunk Nemo I -I I I régió, amely a 2010-es év kiemelt új látványossága volt a Second Life-ban. Nemcsak számtalan blog és magazin (itt Scandal is J) méltatta, hanem a Linden Lab Destination Guide-ja is, és a hivatalos EUREKA utazóblogja is reklámozta, nem is olyan régen.

Az ok egyszerű, Shepherd „két teljes sim bérletének viselését pillanatnyilag nem engedheti meg magának”, emellett kreátorként a mű elkészítése izgatta, a fenntartása, rentábilissé tétele már nem célja. (A Nemo régión voltak bérbe adott üzletek, tehát a kreátor azért próbálkozott kiadásainak legalább részbeni visszanyerésével.) Mivel – szerencsére – új kreatív tervei vannak a Second Life-on belül, amelyekre koncentrálni szeretne, a legegyszerűbb megoldás a Nemo-tól való megszabadulás volt.

Természetesen felvetődik a kérdés, hogy akkor is ezt az utat választotta volna-e a kreátor, ha a sim-ek puszta létezése nem kerül pénzébe? És ha ez a kérdés felvetődik, követi számtalan további kérdés, amelyek már elvezetnek egészen a Second Life működtetési, fenntartási alapelveinek, egész jelenlegi koncepciójának (ha van olyan) lényegéhez. Tulajdonképpen hogyan és miért is van az, hogy a minőségi, majdnem művészi színvonalú építmények vagy attrakciók létrehozásáért és fenntartásáért az építő fizet a Linden Labnek? Miért is tartjuk ezt természetesnek? Mért nincs fordítva? Bátran tegyük fel a kérdést, törjünk csak ki a megszokott keretek közül: kinek is az érdeke igazán, hogy a Second Life-ban értékes látványosságok, játékok, szórakozások, minőségi szép helyek épüljenek – mármint a Linden Lab-en kívül, akik beszedik érte bérleti díjat, kinek az érdeke?

Ha létrejön ilyen hely, a LL promotálja, reklámozza, vonzani akarja vele a forgalmat, növelni a visszatérő beloggolók számát – ha viszont eltűnik, cinikusan szeme se rebben. A Second Life természetesen egy üzleti vállalkozás, valakinek fizetnie kell benne, hogy fenn tudjon maradni. Az alapötlet anno, amikor SL létrejött, az volt, hogy legyen ez a 3D világ az alkotás világa. Bárki bármit szabadon alkothat (bizonyos szabályokat persze be kell tartani ehhez). Aki viszont nem alkot, azt az alkotások, a tartalom vonzza be, felhasználja, szórakozik vele. De alapvetően ki fizessen és miért cserébe?

A Second Life a feudalizmus útját választotta. Minden érték és hatalom a földtulajdonból ered. Van némi cserekereskedelmet megvámoló bevétel is, de a fő bevétel a föld (szerver) bérlése. Minél többen laknak bent, annál nagyobb a bevétel – de csak akkor laknak bent minél többen, ha minél több a jó, minőségi, használható, interaktív, igényes tartalom, ami bevonzza őket. - - Azt gondolnánk, ennek érdekében a LL minden igyekezetével kedveskedni kíván a jó kreátoroknak, akik minél több, vagy minél jómódúbb lakosságot vonzanak be SL-be. Nem így van.

Az olyan kreátorok, mint Shepherd például (és még sokan mások – akik elsősorban alkotók, „ művészek” , és nem üzletemberek) semmiféle kényeztetést nem kapnak a LL-től. Fizet azért, hogy alkothasson, fizeti a bérletet, hogy fennmaradjon, amit alkotott. Ezen túl alkotása semmiféle lopás elleni garantált védelmet nem kap a LL-től. Az alkotásai által keltett hírnevet, hírértéket, a generált forgalmat a LL lefölözi; ha viszont nem bírja tovább anyagilag, és bukik, vége az ismeretségnek a Lindenekkel. Művészek ismerős sorsa a feudalizmus világából…

 

Írta: Hera Poliatevska
Az októberben Second Life-ban szokásos vidám Halloween-i hangulattal ellentétben nekem ilyenkor mindig elkomorodik a kedvem, ahogy a Halottak napja közeledik, és előbb-utóbb bekerül a Requiem a CD-lejátszóba. Kíváncsi voltam, hogy a griden vajon más is érzi-e, hogy a virtuális térben is emlékeznünk kell elveszített szeretteinkre, legyenek azok akár RL, akár SL-beli virtuális barátaink? Vannak-e temetők a Second Life-ban?

Természetesen vannak boltok, üzleti vállalkozások, ahol koporsókat, fejfákat, temetkezési eszközöket árulnak, még temetkezési vállalkozó is van, aki – az esküvőszervezőhöz hasonlóan – temetésszervezést vállal. Olyan temetőt azonban nehéz találni SL-ben, ami valóban non-profit alapon, magáért az emlékezésért épült, és nem az üzletért.

A legnagyobb ilyen hely, amit találtam, a ROF („ Remembering Our Friends” ) Coalition non-profit szervezet által fenntartott emlékhely (Teleport: SLURL: http://slurl.com/secondlife/ROF%20Coalition%20Island/92/125/22), amely eredetileg a való életben sclerosis multiplex-ben elhunytak emlékére épült; mára azonban már otthont ad bármely, RL-ben elhunyt SL-beli avatar emléktáblájának, bármely okból is távoztak közülünk.

A három szárnyból álló épület-együttest a szabad ég alatt is síremlékek veszik körül, de az igazán megrendítő élmény az épületeken belül falakra függesztett emléktáblák olvasgatása. A számtalan kifüggesztett táblán olyan SL avatarok nevei és sírfeliratai olvashatóak, akik halálukkal maguk mögött hagyták SL barátaikat, virtuális szerelmüket vagy családjukat, csoportjukat vagy a közösséget, amit vezettek… A gyászolók személyes búcsúüzenetei, amelyek fájdalmukról és veszteségükről szólnak, mélyen megindítóak és mélységes ragaszkodásról tanúskodnak. Látszik, hogy elsősorban az elhunyt SL-beli egyéniségét ismerték, de felbukkannak RL fotók is az avatar-arcképek mellett. Az emlékhely egészen élőnek tűnt: ottjártamkor is voltak ott megemlékezők, akik egy-egy tábla előtt álltak hosszan, és sok mécses égett, annak jeleként, hogy a gyászolók életben tartják az elhunyt emlékét.

Valóban döbbenetes és elgondolkodtató séta vár mindenkire ezen a helyen. Eszünkbe juttathatja azokat az SL barátainkat, akik úgy döntöttek, nem lépnek be többet SL-be, és betöltetlen űr maradt utánuk a virtuális életünkben. Rádöbbenünk itt, hogy ez a sokszor játéknak tekintett virtuális tér mennyi erős érzelmet képes kelteni a lakóiban egymás iránt, és hogy ezek vannak olyan erősek, mint az RL érzelmi kötelékek. És ráébredünk arra is, hogy egyszer mi is el fogunk tűnni ebből a világból, és elgondolkodunk azon, vajon lesz-e olyan avatar, akinek hiányzunk és meggyászol minket. Még ha nem is gyújt nekünk mécsest a ROF virtuális temetőjében.

 Ismét hírdömping van, tényleg csak kapkodni lehet a fejünket.

1. Mesh Import
Elkezdődött a béta tesztelés, már mindenki letöltheti azt a klienst, mellyel fel lehet tölteni COLLADA 3D mesh-eket. Néhány kérdésnél lehet olvasni, hogy a régi kliensekben ezek flat prímként fognak látszani (tehát még csak nem is kockaként). Nem tudni, mennyi lesz a feltöltés L$ költsége, és azt sem tudni, mennyi lesz a prímköltsége.

2. "Vissza az alapokhoz" lépések
Az SLCC részben arról szólt, hogy meg kell tenni azokat a lépéseket, hogy minél kényelmesebb legyen a Second Life használata. Néhány lépést most említettek, lássuk, melyek ezek:
- lagcsökkentés: Meglepő, de a legnagyobb problémát a serverek között utazgatás és kommunikáció jelenti. Több mint 2 millió teleportálás folyik naponta, és probléma az is, ha két SIM közötti határt átlépjük. A leginkább ez a buliknál látszik, amikor rengeteg avatár van egy helyen.
- gyors texturabetöltés: A HTTP technológiának köszönhetően ez egyre gyorsabb, állítólag augusztusban ez már megtörtént. A texturák betöltése lett az elsődleges, így hamarabb töltödnek be. Technológiát is kívánnak változtatni.
- csoportcset javítása
- csoportkorlátozás emelése 25-ről 40-re!!! Erre mi azt mondjuk: végre...
- Fő Grid felújítása
- Display Name és Mesh Import bevezetése

3. Viewer 2.2 már élesben!
Most már konkretizálták is, hogy a legutóbbi bejelentésnél említettek hogyan is fog működni. Hát... néhány dolgot nagyon félreértelmezhettem, de lássuk ennek a listáját is:
- Az oldalsó sáv most már leválasztható. Sok értelmét nem látom...
- A gombokat most már átrendezhetjük. Ennek sincs túl sok értelme...
- Szerkesztői particle ismét működik... kérdés: miért vették ki???
- Helyi cset fordítható a Google Translate API által
- csoportjogosultságok a pillanatfelvétel készítésére
- Kikapcsolható particle... na ez az, amit félreértettem. A beállítások közé ez nem került, csakis a Debug Settings-ben állítható be, hogy legyen-e particle akkor, amikor egy tárgy beszél... Ez végre egy nagyon jó beállítás, mert filmkészítés és képkészítés közben nagyon zavaró tudott lenni, amikor tánc közben a táncgolyó dumált, és közben csillagokat lövelt magából!
- Planar textura igazítása az egész tárgyra egy kattintás által. Hogyan működik... kiderítjük!
- Mini térképen keresztül elérhetőek a személyek profilja, valamint mozgatható lesz a mini térkép.

4. Bye-bye Philip!
Hőn szeretett vezérünknek ideiglenes királysága eddig tartott. Visszatér másik cége, a LoveMachine élére, ahol egy másik világot építgetett. Mostani feladata az, hogy megtalálja a Linden Labs új vezérigazgatóját. Reméljük... hogy nem Bill Gates lesz az :D

Most már kapható az SLHungary (inworld) Magazin októberi száma. Megszerezhető a Nekem 7-ben, de megtekinthető a az Issuu honlapján, ahonnan PDF-ben is letölthető.

A tartalomból:

- MadPea
- Fókuszban: Játékok a játékban
- BURN2 képriport
- Dolgozni az SL-ben: DJ-k
- Halloween: divat és esemény
- Hírek az SL világából

A Blogger Day-nek köszönhetően az elsők között lehettem, akik körülnézhettek egy kicsit a BURN2 eseményén. A hivatalos szöveget is megkaptam tőlük, mely bemutatja az eseményt, melyet mind a mai napig a Virtuális Burning Man-nek emlegetnek...

A Burn2 a virtuális kiterjesztése a Burning Man fesztiválnak és közösségnek a Second Life-ban. Minden évben a művészi épületek között non-stop bulik és élő zenei szereplő teszik a legjobb tradícióvá a Burning Man-nek. Alkotók százai üdvözlik a látogatók ezreit a Művészet, a Tűz és a Közösség nevében.

2010-ben van az első virtuális Burning Man fesztivál, melyet a csapat a Linden Lab támogatása és közreműködése nélkül fogtak neki. Hogy megmutassák ezt a változást, átneveztük a Burning Life-ot Burn2-vá.

Ebben az évben a "Metropolis - Civilizáció a Sivatagban" alcímet adták az eseménynek.

Számtalan művészt hívtak meg az eseményre, ők hatalmas területen hozták létre műveiket. Így Bryn Oh, AM Radio, soror Nishi, Madcow Cosmos, Maya Paris és Corvaire Wind. Két színpadon váltják majd egymást az előadók. A Center Camp az élő zenészeké, Berlin elsősorban a DJ-ké.

A tegnapi nap folyamán Atthosz említette, hogy a Burning Life nem szűnt meg, csak átalakult. Én egyébként azért hittem, hogy megszűnik, mert valamelyik blogban ugyan az volt írva, hogy a Burning Life a továbbiakban BURN2.0 lesz, és hogy a Linden Labs a továbbiakban kilép a projektből. Csakhogy a projekt honlapja nem volt elérhető, mindössze egy "Under Construction" üzenet várt rajta... Ezért gondolták azt sokan, hogy a Burning Life teljes egészében megszűnik...

Kérdezhetnénk, miért jó ez és miért rossz. Jó, mert így a Burning Life szervezőinek nem kell a Linden Labsnak, a fő szponzornak megfelelniük. Rossz, mert a projekt mégiscsak a Linden Labs égisze alatt folyt, általuk volt reklámozva, és minden egyes Second Life-os megkapta erről a hírlevelet. Így most csak kevesen tudják, hogy lesz ez az esemény... a Second Life Destination Guide-ja most Halloweentől csöpög, és nem ettől.

Szóval készüljetek fel, mert OKTÓBER 16-ÁN újra égetik a Grid-et a művészek, hogy megmutassák: mire képesek. Ez lesz a Second Life legnagyobb művészeti fesztiválja, aki inspirációt akar szerezni műveihez, annak ez az esemény kötelező!

Bővebb információt a www.burn2.org-on találsz, a térképet pedig itt, jobb oldalt találod az SLURL-eket, amikre kattintva tudsz teleportálni a helyszínre.

Nem elriasztás, de aggasztóak ezek a bezárások, amik az utóbbi időkben zajlanak. Lássuk csak, milyen projekteknek fordított hátat a Linden Labs csak azért, mert veszteséges...

1. Burning Life. A legelső hír az volt, hogy a Linden Labs a továbbiakban nem támogatja az eseményt. Hagyományosan október végén szokták megrendezni, de hiába várjuk a híreket a hivatalos oldalakon, semmi sem jön róla. Pedig ez egy emlékállítás annak, hogy Philip egy Burning Man eseményen találta ki a Second Life-ot...

2. Teen SL. Jó-jó üdvözöltem annakidején, hogy végre ez is megszűnik, és a korhatár 16 év lesz. De egyértelmű, hogy a Teen SL sokkal több erőforrásba kerül, mint az gondolnánk, hiszen felnőtt felügyelőket is foglalkoztatnak...

3. Gyanús avatárok kidobása. Egyértelmű volt a kipucolás oka, hiszen felesleges olyan avatárok adatait tárolni, akik nemcsak hogy használaton kívül vannak, de még káros tevékenységeket is folytattak...

4. Avatars United. Egyrészt ez egy olyan vásár volt, aminek nem volt értelme: minek vegyünk meg egy olyan közösségi oldalt, aminek az alapja nem a Second Life, hanem a különféle MMO-k. Philip ezt is kihúzta a listáról, bár mondjuk ez egy téves lépés kijavítása volt. Ha valami nem megy, ne erőltessük...

5. Az 1.23-as kliens támogatásának megszüntetése. Miért válaszoljunk a kliens egy olyan hibájára, melyet úgysem fognak kijavítani, mert fejleszteni se fogják... Foglalkozzanak ezzel más alternatív kliensek. Ha pedig egy alternatív kliens hibát okoz, nagyon egyszerű bannolni, nem?

6. Oktatási és non-profit cégek földjeinek kedvezményének megszüntetése. Jövőtől kezdve az ilyen helyszínek is meg fognak szűnni, és nekik az olcsóbb földek megvásárlását javasolják. Kérdezhetjük: miért? Talán azért, mert több olyan földet is vásároltak, amiken nem is oktatás vagy non-profit tevékenység folyik. Ez kb. olyan felfogás nekem, mint az olcsóbb OpenSpace SIM-ek bezárása, mert nemcsak dekorációnak használták a földeket, és helyette vegyenek olcsóbb Homestead földeket... Ja, persze, csak itt egy olyan dolognak a megszüntetéséről van szó, ami táptalaja volt a kutatásnak, a kulturának és még sorolhatnánk. Ha ezek úgy döntenek, hogy inkább egy OpenSIM-re mennek, akkor komoly gondjai lesznek Lindenéknek...

7. Knowledge Base. Nem tudom, de a 2.0 betája óta semmi friss anyag nem került fel - kivéve a meghirdetett anyagokat, mint pl. a Display Names és az SL Marketplace. Minden információ még az 1.23-ról szól, közben meg már van 2.1 is...

8. JIRA (https://jira.secondlife.com/secure/Dashboard.jspa), avagy SL Bug Tracker. Kevesen tudják, de ha valami gondod van a Second Life-fal, akkor itt érdemes körülnézni tanácsért, vagy itt is érdemes jelenteni a hibát. Általában a fejesek és a technológusok is el szokták olvasni, de ez a fórum nem annyira hatékony, mint a Submit a Ticket megoldás. Keresgélni már bonyolultabb benne, de megéri, hiszen én is megnyugodtam, amikor nem akart működni a 2.1-es kliensem. Hát nagyon reklámozva ez sincsen, meg valami olyasmit hallottam, hogy nem kívánják fejleszteni. Egyébként megjegyzem: van még a Forum is, valamint a Second Life Answers oldal is, ahol kaphatunk választ a kérdéseinkre...

És akkor nem beszéltünk a különféle európai irodák megszüntetéséről, aminek köszönhetően felröppent az a bizonyos Microsoft-pletyka.

Persze van még mit bezárni, hiszen vannak olyan lépések, amiket a Linden Labs korábban megcsinált, de sikerekről nem beszélhetünk. Ilyen pl. az Avaline, mely egy telefonszámot biztosít neked, és ha valaki ezt felhívja, Voice-on keresztül tud téged hívni... és te is tudsz hívni bárkit, csak fizess L$-ben. Ha jól emlékszem, ez még a listán van, ami tök felesleges szolgáltatás...

Egyre több oldalon tűnik fel az a pletyka, miszerint a Microsoft fel kívánja vásárolni a Linden Labs-ot. Sem megerősítés nincs egyik cég részéről sem, így a pletyka szerintem pletyka marad...

A Massively szerint a pletyka több forrásból is előkerülhetett. Eszerint (próbálok jól idézni) vicces, hogy néhány alkalmazott azt híreszteli, hogy a Linden Labs eladni kívánja a Second Life-ot... Amikor a Linden Labs elbocsátotta a londoni fiókjának alkalmazottait, az egyik volt alkalmazott azt mesélte a Twitteren, hogy azt csicsergik a madarak, hogy a Microsoft felvásárolja a Linden Labs-ot.

Megerősítés egyik hivatalos honlapon sincs. Ám az, hogy a Microsoft nem foglalkozik a Linden Labs-zal... az tévedés. Nemrégiben volt is egy szigetjük Imagine Cup névvel, a Microsoft egyik honlapján ennek még nyoma is van.

Szoktam jósgömbbe tekinteni, így most is megteszem: mi lenne, ha a pletykák igazak lennének... Gondoljunk bele, a Microsoft miért is menne bele egy ilyen üzletbe. Tudjuk, hogy az XBox konkurensénél, a Playstation 3-nál van egy hasonló virtuális világ, a Home. Ha az XBox ki akarna jönni egy hasonló játékkal, nem volna egyszerűbb megvenni egyet? Miért ne lehetne az a Second Life?

Ha a Microsoft megvenné a Second Life-ot, akkor nemcsak az XBox támogatottságot nyerné el... de attól tartok, a platformfüggetlenséget fogja elveszíteni. Elképzelhető, hogy az OpenGL helyett egy olyan klienst alakítanának ki, mely inkább a DirectX-et támogatja - a Linuxosok meg használjanak Windows emulátort...

A Second Life még mindig a bonyolult rendszerek közé tartozik. Lehet, hogy a Microsoft még inkább leegyszerűsítené a használatát? Meg az is lehet, hogy egy teljes csapat dolgozna azon, hogy minden nyelven elérhető lehessen a kliens. Ezzel megnőnének a felhasználók száma, de a kreátorok száma nem...

Igazság szerint csak jobb lenne nekünk, akik most szeretik a Second Life-ot. A Microsoft csapata nagyobb, mint a Linden Labs. Bár lehet, hogy az emberek tudatába fészkelődött a virtuális világ létezése, de még mindig idegenkedés van vele szembe. Pont ugyanolyan, mint annakidején a számítástechnikával szemben volt. A Microsoft-nak van elegendő forrása ahhoz, hogy megszerettesse az egyszerű emberekkel ezt a világot.

De hogy miért nem fog bekövetkezni? A Linden Labs jelenleg veszteséges, és folyamatosan küldi el az embereit. Bezárta az Avatars United-et, bezárja a Teen Grid-et. De van folyamatos fejlesztés: Mesh import, SL2, Display Names... ha el akarná adni, akkor is ezt tenné?

Van egy mondás, hogy úgy tudsz fennmaradni, hogy bármilyen hírt, de lehessen hallani rólad - akár jó, akár rossz. Az utóbbi egy hónapban rengeteg hír érkezett a Second Life-ról - ennyi sosem volt még eddig. Egy ilyen pletyka kiszivárogtatása az SL rajongói felé, ráadásul pont a Microsoft-tal kapcsolatban... nos ez is egyfajta gerillamarketing...

A Project Snowstorm jóvoltából itt a 2.2-es kliens. A csapat mostantól úgy tervezi, hogy hetente fog kiadni egy béta klienst, és 3-4 hetente fogja frissíteni az éles klienst. Hát, majd meglátjuk, srácok...

Ami viszont nekem érthetetlen, hogy a 2.1-es és a 2.2-es között túl sok különbség nem lesz. Pontosabban csak olyan módosítások lesznek, amiket lehet, alapban észre se vennénk. Ezek a következők:

- lekapcsolható és hagyományos ablakká alakítható oldalsáv (Sidebar)
- az alsó gombok sorrendje cserélhető
- jobb klikkel választható lesz, hogy bármikor leülhessünk
- alapértelmezett lesz a Parcelinformációkhoz a gomb a helyszínsávban (Location Bar)
- Szerkesztéskor újra látszódni fog a kezeidből kicsapó particlek (Selection Beam)
- Csetelés fordítás a Google Translate API által
- Csoportengedélyek működni fognak fotózásnál is (erről lesz még itt szó)
- Kikapcsolható scriptelt particle és fények
- Építkező könnyebben csatolhatnak texturát az egész tárgyra planar mapping használatával
- Lebegő profilgombok a mini térképen
- Shift+egérmozgatással tologatható mini-térkép

Szerény vélemény: nekem ez a lista semmi különöset nem mond. Nem mondom, kipróbálnám azt, hogy a planar mapping hogyan is működne, a Google Translate API-ra is kiváncsi vagyok (remélem jobb, mint a Phoenixben) - és meglepő volt nekem a fényképezési engedély is. A kikapcsolható scriptelt particle és fények külön érdekelni fognak, hogy fog működni (erről is szó volt Philip beszédében).

Apropó: Snapshot Permission... Kevesen vették észre, szerintem, de a fényképezésre hoztak egy új szabályt - miszerint ha egy földtulajdonos nem kívánja, hogy a földjén fotók készülhessenek, akkor be tudja állítani a Parcelinformációban. Nos, ezt fogják majd kiterjeszteni a csoportföldeknél - azaz ha a csoportnál külön be lehet majd állítani, hogy a földjükön lehessen használni a Snapshot-ot, vagy se - csoporttagok készíthetnek képeket, vagy sem, és így tovább... Nem tudom, mennyit használ ez az egész, szerintem külön is lehet lopni képeket (/me fütyülget)...