Írta: Hera Poliatevska
Az októberben Second Life-ban szokásos vidám Halloween-i hangulattal ellentétben nekem ilyenkor mindig elkomorodik a kedvem, ahogy a Halottak napja közeledik, és előbb-utóbb bekerül a Requiem a CD-lejátszóba. Kíváncsi voltam, hogy a griden vajon más is érzi-e, hogy a virtuális térben is emlékeznünk kell elveszített szeretteinkre, legyenek azok akár RL, akár SL-beli virtuális barátaink? Vannak-e temetők a Second Life-ban?
Természetesen vannak boltok, üzleti vállalkozások, ahol koporsókat, fejfákat, temetkezési eszközöket árulnak, még temetkezési vállalkozó is van, aki – az esküvőszervezőhöz hasonlóan – temetésszervezést vállal. Olyan temetőt azonban nehéz találni SL-ben, ami valóban non-profit alapon, magáért az emlékezésért épült, és nem az üzletért.
A legnagyobb ilyen hely, amit találtam, a ROF („ Remembering Our Friends” ) Coalition non-profit szervezet által fenntartott emlékhely (Teleport: SLURL: http://slurl.com/secondlife/ROF%20Coalition%20Island/92/125/22), amely eredetileg a való életben sclerosis multiplex-ben elhunytak emlékére épült; mára azonban már otthont ad bármely, RL-ben elhunyt SL-beli avatar emléktáblájának, bármely okból is távoztak közülünk.
A három szárnyból álló épület-együttest a szabad ég alatt is síremlékek veszik körül, de az igazán megrendítő élmény az épületeken belül falakra függesztett emléktáblák olvasgatása. A számtalan kifüggesztett táblán olyan SL avatarok nevei és sírfeliratai olvashatóak, akik halálukkal maguk mögött hagyták SL barátaikat, virtuális szerelmüket vagy családjukat, csoportjukat vagy a közösséget, amit vezettek… A gyászolók személyes búcsúüzenetei, amelyek fájdalmukról és veszteségükről szólnak, mélyen megindítóak és mélységes ragaszkodásról tanúskodnak. Látszik, hogy elsősorban az elhunyt SL-beli egyéniségét ismerték, de felbukkannak RL fotók is az avatar-arcképek mellett. Az emlékhely egészen élőnek tűnt: ottjártamkor is voltak ott megemlékezők, akik egy-egy tábla előtt álltak hosszan, és sok mécses égett, annak jeleként, hogy a gyászolók életben tartják az elhunyt emlékét.
Valóban döbbenetes és elgondolkodtató séta vár mindenkire ezen a helyen. Eszünkbe juttathatja azokat az SL barátainkat, akik úgy döntöttek, nem lépnek be többet SL-be, és betöltetlen űr maradt utánuk a virtuális életünkben. Rádöbbenünk itt, hogy ez a sokszor játéknak tekintett virtuális tér mennyi erős érzelmet képes kelteni a lakóiban egymás iránt, és hogy ezek vannak olyan erősek, mint az RL érzelmi kötelékek. És ráébredünk arra is, hogy egyszer mi is el fogunk tűnni ebből a világból, és elgondolkodunk azon, vajon lesz-e olyan avatar, akinek hiányzunk és meggyászol minket. Még ha nem is gyújt nekünk mécsest a ROF virtuális temetőjében.
Utolsó kommentek