Eddig is tudtam, hogy a Second Life a művészek paradicsoma. Szigeteket látok, nap mint nap, ahol a 3D technikát ki lehet aknázni. Olyanokat, amiket csak virtuális környezetben lehet megvalósítani, a valóságban nem. Az SL-beli művészet már túlmutat a hagyományos művészeteken, bár egy-két alkotást szívesen megnéznék a valóságban is. Helyszíneket létesítenek a valóság alapján, valóságban meglelhető dolgokat valósítanak meg a virtuális térben, ugyanakkor a fantázia szárnyalását is megtapasztalhatjuk.
A Ice Caverns Gallery (SLURL: http://slurl.com/secondlife/MeetingSupport/116/54/21) egy alpesi ihletésű helyen nyílt meg, mely maga is megérdemelne egy misét. De én most a kiállításra jöttem, melyről nemrégiben egy filmet láttam. Nem is lehetne jobban megmutatni, mit lehet ott csinálni, mivel a művészeti alkotások nem fix szobrok vagy képek, hanem dinamikusak és interaktívak - és nem performanszok! Igaz, megpróbáltam egy-két képet csinálni, de ezek a képek most nem adják vissza az élményt. Ezt látni kell...
Rögtön egy zenei produkció fogad minket: áthajtunk a húrokon, és megpendül a zene, áthajtunk a hídon, és dobolást hallunk, zenei kotta összerakása után rövid dallamot csalhatunk elő. Miután továbbmegyünk a folyosón, mindenféle különleges szobrokba bukkanunk. Háromdimenziós réteges képek, melyek részei mozognak, részecskéket bocsátanak ki és folyamatosan változnak a részletek (pl. egy kígyó nyúlik feléd, ha elébe mész). Lángoló szívek, csillagok közt forgó földgömb, kavargó energiaköd, széteső táncoló emberek, fura világító fényvonalak egy kockában. Szövegek és idézetek, amin elgondolkodhatsz. Számtalan alkotásba bukkanhatsz, melyek előtt megállsz, és elgondolkozhatsz.
De részévé is válhatsz a szobroknak vagy képeknek, ha beleugrasz a golyókba - keresztre feszülsz vagy szárnyalsz az energiahullámok között. De meg is változtathatod őket kattintásoddal.
Utolsó kommentek