Írta: Hera Poliatevska

A drezdai Régi Mesterek Képtára

A világhírű drezdai Zwinger képtár virtuális másolatát (SLURL: http://slurl.com/secondlife/Dresden%20Gallery/128/128/25) 2007-ben építtette meg a képtár intézménye, a Staatliche Kunstsammlingen Dresden, egy berlini 3D-specialista cég, a Second Interest AG segítségével. Szó szerint másolatról van szó, mert állítólag a virtuális épület-együttes 1:1 arányban adja vissza a való életbeli múzeumot, és valóban tartalmazza mind a 750 valódi festménye virtuális példányát, mégpedig igen nagy hűséggel.

A múzeum termeinek elrendezése, a képek elhelyezése mind megegyezik az RL képtár elrendezésével. A virtuális világbeli képtár csak annyiban nyújt többet a valódinál, hogy egyes képekhez (nem sokhoz!) audio tárlatvezető szöveget adtak hozzá, ami vagy működik, vagy nem. Ezen túl egyéb, interaktív vagy informatív eszközt sajnos nem alkalmaztak, mert láthatóan az volt a cél, hogy az SL-beli múzeum látványra tökéletes másolata legyen az RL múzeumnak, és a látogató ugyanazt a vizuális élményt élje át (majdnem), mintha Drezdában lenne. Különösen a múzeum belső terei, lépcsőháza és mennyezete sikerült különösen jól – a festmények teljes betöltődésére azonban sokszor jócskán várni kell.

Az azóta közzétett nyilatkozatok alapján a képtár elégedett a projekt megvalósításával (legalábbis ezt kommunikálják). Jónak tartják az SL képtár látogatottsági adatait, újabb célcsoportot sikerült elérniük és online közösséggé szervezniük; bemutatták a képtár kincseit azoknak is, akik a való életben talán sosem jutnak el Európába; és tettek valamit szakmailag azért is, hogy a képtár páratlan művészeti anyaga online eljusson a művészettörténetet tanulókhoz – bár ehhez persze előbb be kell regisztrálniuk a Second Life-ba.

UPDATE: a képtár 2011. december végén megszűnt. :(

A Catalhöyük-i neolit-kori ásatás

A mai Törökország területén folyó neolit-kori ásatást – amely a való életben az 1960-as években kezdődött – 2007-ben építtette fel a Second Life-ban a University of California, Berkeley. Ennek az egyetemnek a Régészeti Tanszéke vezeti ugyanis azt a nemzetközi ásatást, ami a 9000 éves települést ássa ki a föld alól, egy olyan korszak települését, amelynek társadalma, szokásai, vallása, kultúrája nagyrészt még feltáratlanok előttünk.

Ez a régész csoport valóságos megszállottja lett ennek a helynek, annyira például, hogy a Second Life-ban megépítve (SLURL: http://slurl.com/secondlife/Okapi/128/128/0) nem másolatot készítettek a valós helyről, hanem szimulációt: hogy nézhetett ki a hely akkor, amikor még lakták, milyen lehetett a földrajzi környezete (mocsárral, nádassal) stb. A virtuális terület egyszerre mutatja az ásatásra utaló kellékeket, és a kiásott lakóházak rekonstruált modelljeit, mintha laknának bennük. Emiatt igazság szerint hangulatosabb lehet itt egy séta, mint az RL ásatási területen, és olyan bemutatók is lehetővé váltak itt, amelyek a való életben nem (pl. annak a modellezése, hogy hogyan és miért égett ki az egyik feltárt ház belseje). 

A Berkeley egyetem aktívan használja a sim-et régészeti kurzusaihoz, még a tanrendben szereplő órákba is beépítik, és ők elsősorban oktatási eszköznek tekintik. A való életben azonban az ásatás szabadtéri múzeum, amelynél a virtuális változat interaktívabbra, szemléletesebbre sikerült.